A külső szigetelésre vonatkozó és az egy négyzetméterre vetített energiafogyasztási követelmények várhatóan 2021-től szigorodnak az új építésű házak esetében. A szabályoknak bármilyen épületszerkezet, építőanyag vagy épületgépészeti technológia használatával meg lehet felelni, e téren nem lesz követendő előírás, tudtuk meg a Belügyminisztérium sajtóosztályától.
Az építkezést megdrágítja a hatékonyabb szigetelés és korszerűbb fűtéstechnológia használata. A jelenlegi árakhoz képest 5-30 százalékkal is magasabb lehet az építés költsége, erről a tervezés során érdemes dönteni az egyedi lehetőségek és igények szerint. Figyelembe kell venni az épület méretét, általános fűtési költségeit, és azt, hogy az adott technológia alkalmazásával négyzetméterre vetítve mekkora energia-megtakarítás érhető el.
Nem érdemes például egy 40 négyzetméteres lakáshoz a legjobb hőszigetelésű bejárati ajtót megvásárolni, hiszen ez egy félmillió forintos tétel. Egy valamivel kevésbé jó mutatókkal rendelkező, ám jóval olcsóbb ajtó is megteszi az ilyen esetekben - mondta a nemrégiben tartott Hatékony Ház Napok egyik állomásán egy építési szakértő.
Az épületfal szigetelése is számtalan módon megoldható, gyakorlatilag minden, a piacon jelenlévő anyaggal el lehet érni közel azonos eredményeket a vastagság variálásával. Gyakran a rendelkezésre álló hely szabja meg, mit választ az építő. Az Odoo nevű, kísérleti ház építéséhez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak csapata például a cellulózt választotta. A papírdarálékra emlékeztető anyag előnye, hogy befúvással a nehezen elérhető üregekbe is eljuttatható, a burkolat megbontása nélkül. Környezetbarát, és a tapasztalatok szerint nem tömörödik az idő előrehaladtával.
A már elterjedt polisztirol szigetelés egy modernebb változata a grafittal kezelt polisztirol, amely akár 20 százalékkal hatékonyabb is lehet a korábbi verziónál. Szűk helyeken érdemes alkalmazni jó hatásfoka miatt. A kőzetgyapotról elterjedt nézet, hogy „lélegzik”, de szakértők szerint ez a tulajdonsága nem igazán számít, használat közben nem érvényesül. Természetközeli hatás eléréséért érdemesebb homoktéglát választani falazóelemnek. Nagy hőtároló képessége miatt egyre felkapottabb a passzívházak építésekor.
A drágább építőanyagok alkalmazása a megfelelő épületgépészettel kombinálva az általunk meglátogatott hatékony házak esetében a várt eredményeket hozta. A zuglói, 80 éves, kétszintes családi ház H energetikai kategóriából az A+-ba lépett fel, a 200 négyzetméter fűtése egy-egy téli hónapban sem kerül 10 ezer forintnál többe. Az Angyalföldön épülő bérház lakásainak fűtése viszont átlagosan éves szinten is csupán 10 ezer forint körüli. Igaz, itt a geotermikus hő alkalmazásának is nagy szerepe van, de ilyen alacsony rezsiszámla a magyar fogyasztók számára szinte már mesébe illő.