Több figyelem jut a vállalati korrupcióra

Két új jogszabály is életbe lép a jövő év első hónapjaiban, ami a vállalati korrupció csökkenése irányába hathat – hangzott el az EY és a Baker & McKenzie közös rendezvényén ma reggel.

Egy januárban életbe lépő új törvény arra fogja kötelezni a cégeket, hogy amennyiben rendelkeznek csalás-megelőző (compliance) rendszerekkel, azokat tegyék nyilvánossá, míg a márciusban hatályba lépő új Ptk. kiterjeszti a menedzsment felelősségét a vállalat működésére.

„Jobb megelőzni a bajt,” mondja Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág partnere, aki szerint a vállalatoknak rendszerszinten kell felmérniük a kockázataikat, és olyan előrejelző-rendszereket kell kiépíteniük, ami cégen belül garantálja, hogy az esetleges szabályszegések ne maradhassanak titokban.

Két új törvény is életbe lép a vállalati korrupció ellen Forrás: AFP

Szerinte ehhez a compliance-rendszerek egyszeri felépítésén túl az is elengedhetetlen, hogy „éves szinten, gyakorlatilag a nulláról újra és újra elinduljon egy kockázatfelmérés”. Különösen fontos ez azért, mert az utóbbi időkben a leépítések és a vállalatok gyakori, strukturális átalakításai miatt megnövekedett a fluktuáció, ami a korábban ismert kockázati pontok átalakulásához illetve gyakoribb változásaihoz vezet. „Előfordulhat, hogy azok a kontrollpontok, amiket korábban a rendszerbe építettek, ma már teljesen elvesztették a hatékonyságukat, ám erre a felsővezetésnek nincs rálátása,” emeli ki a szakember.

A rendszer önmagában komoly visszatartó-erő lehet

„Ezek a rendszerek a nemzetközi tulajdonú vállalatok döntő többségénél már korábban is jelen voltak, és fokozatosan gyűrűznek be a magyar piacra,” mondja dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd, a Baker & McKenzie budapesti irodájának managing partnere. Szerinte annak, hogy ezek a szabályozások – amelyek korábban jellemzően csak a vállalati intraneten voltak hozzáférhetőek, és a cégen kívüli személyek számára nem minden esetben voltak megismerhetőek – most kötelező érvénnyel nyilvánosak lesznek, több pozitív hozadéka is lehet.

„Egyrészt nyilvánvalóvá válnak azok az esetek, amikor a vállalat belső, compliance-szabályozása a Munka Törvénykönyvéhez képest aránytalan plusz-terheket ró a munkavállalókra, másrészt pedig hozzásegíti a gyakorlati alkalmazást ahhoz, hogy ezek a szabályozások ne csak papíron létezzenek, hanem a nyilvánosság erejével hassanak a cégre, hogy ezeket be is tartsa,” magyarázza Barakonyi Zoltán. Külön érdekesség, és bizonyos esetekben lényeges hozzáadott értéke lehet, hogy a vonatkozó dokumentumokat, magyarra lefordítva kell az egyes cégek honlapján közzétenni.

Az újonnan hatályba lépő törvény 14. szakasza bevezeti továbbá a „bejelentési rendszer” lehetőségét, vagyis szabályozza azokat a személyeket és módokat, akik és ahogy észrevételezhetik a fenti compliance-rendszerektől való eltéréseket. Értelemszerű, hogy bejelentéssel élhetnek a vállalat jelenlegi és volt alkalmazottai, de bejelentést tehetnek akár a szerződéses partnerek is.

„A vállalati korrupciós ügyek továbbra is legnagyobb részben a véletlennek köszönhetően kerülnek felszínre, a második helyen a compliance-rendszerek alapján fenntartott bejelentőrendszerek állnak, és csak ezután jönnek a kimondottan vállalati korrupciót felderíteni hivatott belső és külső auditok,” mondja Biró Ferenc.

A szakértő szerint a vállalati, belső compliance-rendszerek nyilvánossá tétele nagyban hasonlít a cégek belső etikai kódexének nyilvános felvállalásához, amit a hazai top200 vállalat a közelmúltban már megtett. „Ez arról szól, hogy a cégem alapértékeit nemcsak a munkavállalóim felé kommunikálom, hanem a nyilvánosság felé is,” összegzi a párhuzamot Biró Ferenc.

Egyetemleges felelősség

A másik fontos változás, jövő év márciusában életbe lépő új Ptk. a vállalat vezetőinek felelősségét jelentősen kiterjeszti. Míg korábban a cégvezetők felelőssége a cég és végső soron annak tulajdonosai felé érvényesült, addig mostantól ez törvényileg kikényszeríthető, külső felelősséggel is párosul. Ha tehát egy vállalat kárt okoz, akkor azért nemcsak maga a jogi személy, de annak a vezető tisztségviselője magánemberként, a saját vagyonával is felelősséggel tartozhat.

Ez a változás különös jelentőséggel bírhat a vállalati korrupciós ügyekben, hiszen a vállalati korrupció – amely az adott cégnél könnyen beláthatóan kárt okozott – szinte bizonyosan megkárosított más cégeket (versenytársakat, partnereket stb.) vagy akár az államot is.

Kérdés persze, hogy a gyakorlat mennyiben fogja igazolni a felelősségvállalás kikényszeríthetőségének a tényét, a törvényi lehetőség mindenesetre adott lesz arra, hogy a vezető tisztségviselő egyetemleges felelősségét megállapítsák.

Az EY közelmúltban végzett, vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya szerint a vállalati korrupció valóban neuralgikus pontja a hazai piaci környezetnek. A felmérésben részt vevő válaszadók 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel (a vállalati korrupciós ügyek nagy része értelemszerűen ehhez a területhez köthető). Az etikai kódexszel rendelkező cégek aránya csupán 28 százalék volt a hazai vállalatok körében, külön részleg, ami a visszaélések megelőzésével foglalkozna, pedig mindössze a cégek 8,5 százalékánál működött.

A vállalati korrupció lehetséges mértékét jól mutatja egy másik, szintén az EY által jegyzett felmérés, amiből az derült ki, hogy a piaci szereplők mintegy 70 százaléka a visszaélést és korrupciót az üzleti élet szerves részének tartja. Ez az arány a régióhoz viszonyítva (74%) még akár jónak is mondható, ám egy szakadék választja el a nyugat-európai válaszadók 39 százalékos értékétől.

Ugyanezt igazolja, hogy miközben a megkérdezettek mindössze 2 százaléka állította, hogy az elmúlt 5 évben előfordult, hogy őt vagy munkatársát kenőpénz átadására szólították fel. A felmérésben résztvevők 22 százaléka mérlegelne egy korrupciós ajánlatot a sikeres üzlet reményében.

A compliance ugyanakkor nem ott kezdődik, hogy a vállalaton belül egy új szervezeti egységet kell felállítani – figyelmeztetnek a szakértők. „Ezeket a rendszereket el lehet kezdeni kicsiben is, hiszen itt alapelvekről és nem feltétlenül rögzített metodikáról van szó,” mondja Biró Ferenc. „Fontos, hogy az egyes cégek tisztában legyenek a saját kockázataikkal, és a compliance-rendszereiket a társaságra szabják, hogy ezeket a kockázatokat megfelelően tudják kezelni. Egy kkv-nak vagy mikrovállalatnak ez ugyanolyan hasznos eszköz lehet, mint egy multinacionális nagyvállalatnak, nyilvánvalóan a multis költségek töredékéért,” teszi hozzá.

A vállalati korrupció visszaszorítására tett kísérletek nyilvánvalóan üdvözlendőek, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Transparency International a hazai korrupció helyzetét vizsgálva rendszerint a vállalati korrupciónál lényegesen nagyobb problémaként jelölik meg az állami szektort érintő korrupciót.

A TI vizsgálatai évről-évre arra a következtetésre jutnak, hogy az állami és EU-s pénzekkel operáló pályázati rendszerek, valamint a nem megfelelő hatékonysággal szabályozott választási kampányfinanszírozás a hazai korrupció melegágya, és a korrupciós esetek legnagyobb volumenben ezeken a területeken zajlanak.