Mi lesz a Gazprom vezetékével és monopóliumával?

Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy Alekszej Miller, a Gazprom elnöke Budapesten járt, és találkozott Orbán Viktor kormányfővel. Az oroszok szerint aláírtak egy megállapodást is a Déli Áramlat gázvezetékről, a magyar miniszterelnöki hivatal szerint nem írtak alá semmit. A Déli Áramlat körül nem ez az egyetlen probléma: az Európai Bizottság szerint a vezetékről szóló kormányközi megállapodások sértik az uniós jogot, és azokat újra kellene tárgyalni - máskülönben a tagállamok ellen kötelezettségszegési eljárásokat indítanak.

"A korábban elhatározott menetrendnek megfelelően, jó ütemben zajlanak" a tárgyalások a magyar kormány és a Gazprom között a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építéséről - ezt mondta csütörtökön Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője az MTI-nek.

Az idillt valamelyest árnyalja, hogy Havasi ugyanebben a nyilatkozatában meghazudtolta a Gazprom közleményét, melyben az orosz cég azt állította: szerdán aláírtak egy szerződést Budapesten. Eszerint a Gazprom és a Magyar Villamos Művek vegyesvállalata, a South Stream Hungary Zrt. szerződött egy nemzetközi tervezőirodákból álló, meg nem nevezett konzorciummal a vezeték tervezési feladatairól. Havasi Bertalan szerint ilyen megállapodás nincs. Az Origo kérésére, hogy megnézhessük a szerződést, a Gazprom cikkünk megjelenéséig nem reagált.

A tervek szerint a Déli Áramlat magyarországi szakasza 229 kilométeren, Hercegszántó és Tornyiszentmiklós között kígyózik majd, és azon keresztül évente mintegy 30 milliárd köbméter orosz földgáz érkezne 2016 januárjától. Magyarország évente valamivel több mint 6 milliárd köbméter gázt importál Oroszországból, a vezeték tehát képes lehet ennek - a jelenleg még Ukrajnán keresztül érkező - mennyiségnek a teljes kiváltására. Ezen kívül a tranzitdíjakból bevételt is hozhat a Déli Áramlat, ám ahhoz, hogy ebből részesedjünk, valószínűleg a beruházásba is be kellene szállnunk.

A magyarországi szakasz építését 2015 áprilisától tervezik indítani. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter egy konferencián nemrég azt mondta, a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a beruházásnak, mert Magyarország számára is nagy kockázatot jelentenek a földgázszállítás időszakos fennakadásai.

Felülírja a jogot?

A bulgáriai Raszovó közelében október 31-én összehegesztettek két jókora gázvezetékcsövet. Az eseményre kivonult a bolgár miniszterelnök, a gazdasági miniszter, az orosz energetikai miniszter és Alexej Miller, a Gazprom igazgatósági elnöke is. A felhajtás annak szólt, hogy elindult a Déli Áramlat Fekete tengertől nyugatra fekvő részének építése. A folyamat mindenhol előrehaladott állapotban van ahhoz, hogy az orosz gáz 2015-ben már Ukrajnát elkerülve érjen Nyugat-Európába.

Ám alig egy hónappal később, december ötödikén az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője bejelentette, hogy az egész építkezés alapjául szolgáló kormányközi megállapodások sértik az uniós jogot, és azokat újra kellene tárgyalni - máskülönben a tagállamok ellen kötelezettségszegési eljárásokat indítanak.

A Déli áramlat orosz végét kezdik építeni Anapában, 2012. december 7-én. Forrás: AFP/Mikhail Mordasov

A Gazprom a hivatalos válaszában „megdöbbenésének és csalódottságának” adott hangot, és közölte, hogy az időzítést egyáltalán nem érti, hiszen a Déli Áramlat első szerződését 2007-ben, azaz több mint hat éve írták alá. Azóta a projektben érintett országok (Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Szerbia) a legmagasabb szinten egyeztettek a részletekről, és Brüsszel eddig nem emelt formális kifogásokat.

A Déli Áramlat megépítéséről szóló kétoldalú kormányközi szerződések felülírják az európai uniós jogot, mondta Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azután, hogy december 10-én Moszkvában találkozott a szlovén kormányfővel. Ez volt az első hivatalos reakció a brüsszeli Bizottság állásfoglalására. Moszkva nem csupán kitart a Déli Áramlat mellett, de jogtalannak tartja a 2009-es, az uniós gáz- és árampiacot liberalizálását előíró szabályozást.

Medvegyev szerint az EU jogi szabályozása a szervezet tagállamai számára nemzeti törvényi szabályozásnak minősül. A Déli Áramlatban résztvevő államok és Oroszország között létrejött szerződések pedig nemzetközi jogi aktusnak számítanak. Szerint a nemzetközi jog felülírja a nemzeti szabályozást, és a kétoldalú kormányközi megállapodásokra nem vonatkoznak az európai uniós jogi rendelkezések.

Messze a valóságtól

Valójában sem a tagállamokat, sem a Gazpromot nem érte váratlanul az uniós bejelentés, hiszen a hírek szerint az érintetteket a bizottság már nyáron értesítette a vizsgálódásairól és a negatív álláspontjáról. Másrészt azért sem lepődhettek meg, mert ismerik az uniós liberalizált gázpiac játékszabályait, márpedig azoknak a Déli Áramlat a jelenlegi formájában egyértelműen nem felel meg.

A problémát az bonyolítja, hogy a gázvezeték tervezésének kezdetén még nem azok a szabályok voltak életben, mint most. A bizottságot azonban ez nem hatja meg, és úgy tartja, 2015-ben a majdani jogi állapothoz igazodva indulhat csak el a vezeték.

A bolgár szakasz is elindult már, az átadást az orosz energiaügyi miniszter és a Gazprom vezérigazgatója is megtapsolta. Forrás: AFP/Nikolay Doychinov

Az unió három ponton tartja jogellenesnek a kormányok által Oroszországgal kötött egyezményeket. Egyrészt a gázvezeték működtetője ugyanaz, mint a gáz forrása, vagyis a Gazprom. Másrészt a vezetéken csak a Gazprom szállítja a szénhidrogént (hacsak önként be nem enged mást, de ez elég valószínűtlen), harmadrészt az ár meghatározásában is a Gazprom monopolizmusa érvényesülhet.

Az unió liberalizált piacán a rendszernek úgy kellene működnie, hogy a vezetéket kezelő, de a gáz forrásától független szervezet tenne árajánlatot, amelyet az energiahivatalok hagynának jóvá (nehogy indokolatlanul nagy árréssel dolgozzon a vezetékes cég), a csőbe pedig be kellene engedni minden olyan szolgáltatót, amely ezért az árért hajlandó gázt szállítani.

Ez ma nagyon messze van a valóságtól. Az is látszik ugyanakkor, hogy Brüsszel aggálya valójában az, hogy a Gazprom monopolista előnyökkel betörhet az európai piacra, ahol az egymással versenyző szereplőknél jóval magasabb profitot zsebelhet be.

Ukrajna kiiktatva

A Déli áramlat a Fekete-tenger alatt halad, majd a Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül jut el az olaszországi Tarvisióig. Szerbiából Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába is terveznek egy-egy leágazást. Megépítésében a Gazprom 50 százalékos, az olasz ENI 20, a francia EDF és a német Wintershall 15-15 százalékos részesedéssel vesz részt.

Összesen 2400 kilométer vezetéket fektetnek le, hogy elérjék Nyugat-Európát. Forrás: AFP/Sergei Karpukhin

A projekt tervezett költsége összesen 16,5 milliárd euró, amelyből 10 milliárd eurót emészt fel a tenger alatti összeköttetés megteremtése. A finanszírozást az építők a tulajdonrészeik arányában vállalták, a tőke 70 százalékát várhatóan hitelből teremtik elő.

Miután a tenger alól Bulgáriában feljön a vezeték, még csaknem 1000 kilométert fut a Balkánon keresztül, és évi 63 milliárd köbméter gázt tud majd szállítani. Ebben a felállásban a felek már nem osztanak lapot Ukrajnának, az eddigi tranzit országot, mint bizonytalansági tényezőt kiiktatják.

Az érintettek közül eddig csak a bolgár szaktárca adott ki – meglehetősen diplomatikus – közleményt. E szerint az Oroszországgal való tárgyalások során az Európai Bizottság aktív közreműködésére számítanak. Egy bolgár parlamenti képviselő igyekezett eloszlatni a pánikot, azt fejtegetve, hogy a vezeték jövőbeni üzemeltetőjével akadtak garanciális problémák, de egyelőre még vezeték sincs, nemhogy az üzemeltető kilétéről bármit is tudni lehetne.

A bizottság szóvivője azt mondta, Oroszországtól azt várják, nyújtson be egy kérelmet, hogy mentesüljön a szabályoknak való megfelelés alól, és ha így lesz, megvizsgálják a jogi lehetőségeket.