Ne kelljen önerő, az összes vonatkozó uniós forrás kerüljön egy kalapba, garantálja a hiteleket az állam, így 2020-ig évi 40 ezer (összesen 280 ezer) lakást lehet felújítani úgy, hogy azzal még az állam is jól jár – ez áll abban a dokumentumban a Világgazdaság szerint, amelyet öt magyarországi építőipari és energetikai szervezet állított össze a kormány számára.
A következő uniós költségvetési ciklusban kiemelt jelentőségük lesz az energiahatékonysági beruházásoknak. A banki hitelekkel, uniós támogatásokkal együtt Magyarország 1260 milliárd forintot szánhat erre a célra hét év alatt. Öt civil szakmai szervezet arra tett javaslatot a Hazai hatékonyság elnevezésű tervben, hogy akkor lenne a leghatékonyabb a forráselosztás, ha az egész összeg egy állami alapba kerülne. Ebből 420 milliárd lenne a lehívott támogatás, a többi 66 százalék pedig banki hitel lenne.
Az energetikai felújítás egy kedvezményes hitelből történne, amely mögött az ötletadók szerint az állam garanciája állna. A beruházók a megtakarított összegekből fizetnék vissza a hiteleket, de önerőt a terv szerint nem kellene hozzátenni. A teljes időszakban 100 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni, úgy, hogy a lakosságnak csökken a rezsiszámlája, és a kis- és középvállalkozások versenyképesebbé válnak.
Az állam évi 70 milliárddal remélhetne többet a befolyó adókból, miközben 40 ezer munkahely jöhetne létre, és 4 százalékkal csökkenhetne a gázimport.