Amerika letarolta az egész világot
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/D-j9qsF7o7Ou4nVjBHvK5-CY7I37E37hIxOY48yjIjU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZlMmY3ZjQ0ZGIzMjQxY2RhY2RhM2UyNWE0M2RmZWU1.webp)
Az elmúlt több mint kétszáz évben az Egyesült Államok gyakorlatilag meghódította a világ tőzsdei parkettjét. Mai szemmel ez persze nem annyira meghökkentő, hiszen a tőzsdei folyamatoknak egyértelműen New York mutat irányt, mindenesetre ez nem volt mindig így.
Az 1800-as évek végén a tőzsdei összkapitalizációnak Amerika 15 százalékát adta, a legnagyobb befolyással London bírt, és a németeknek és franciáknak is volt több mint 10 százalékos súlya. Ehhez képest mostanra Amerika az összes tőzsdei érték 48 százalékát hasítja ki, a korábbi világverő angolok súlya csupán 8 százalékos, a franciáké pedig 4 százalékos.
A változás igen drasztikus, de persze nem véletlen. Amerika súlya ugyanis nemcsak a tőzsdei cégek értékét illetően vált dominánssá, hanem a világgazdaságban betöltött szerepére tekintve is. Az 1800-as évek végétől ugyanis az európai gazdaságok egyre nagyobb tért vesztettek a világgazdaságból kihasított részüket illetően, miközben Amerika nagy lendülettel zárkózott fel hozzájuk. Az erőviszonyok tehát egyértelműen Amerika irányába tolódtak el.
Ennél persze többre is szükség lehetett ahhoz, hogy Amerikának a tőzsde világában betöltött szerepe ennél még látványosabb módon nőtt. Az okok között lehet keresni például a szabályozási különbségeket, de egyszerűen a hagyományokban mutatkozó eltéréseket is. Miközben ugyanis Európában a vállalati szegmens sokkal inkább külső forrásbevonásból, vagyis hiteleken keresztül szeret építkezni, addig Amerikában a részvénykibocsátáson keresztüli tőkebevonásnak sokkal nagyobb hagyományai vannak.
A nagy kérdés, látva a kínai és indiai előretörést a világgazdaságban betöltött szerepet illetően, hogy ezek a régiók a tőzsdei összkapitalizációból is képesek lesznek-e a mostaninál nagyobb szeletet kihasítani maguknak.