Izgalmas lehet a péntek

Jövő hét hétfőtől lépnek életbe az MSCI által meghatározott új indexsúlyok, ami miatt pénteken piaczáráskor az alapkezelőknek elvileg át kellene súlyozniuk a porfóliókat. Számításaink szerint a magyar papírok súlya csökkenhet az MSCI indexekben.

A világ egyik legismertebb indexszolgáltatójának számító MSCI február közepén jelentette be, hogy milyen részvények kerülnek be, illetve ki az MSCI Global Standard indexekből. A magyar piac szempontjából jó hír, hogy nem kerül ki egy részvény sem a kosárból, igaz, vissza sem kerül más papír. Annak ellenére, hogy nem lesz ilyen változás, Magyarország súlya változhat a számításaink szerint.

Mivel a magyar részvénypiac gyengén szerepelt az elmúlt hónapok során, így a súlyunk csökkenhet, továbbá a teljes MSCI feltörekvő piaci index mérete növekedhetett a rendelkezésünkre álló adatok szerint.

Nehéz ugyanakkor pontosan megmondani, hogy 1-1 részvény esetében mekkora hatása lehet a súly változásának, hiszen tudnunk kellene pontosan, hogy mégis mennyien súlyozzák az alapjaikat az MSCI indexeknek megfelelően.

Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy nagyjából 200 milliárd dollárnyi (MSCI alapokban nagyjából 100 milliárd dollár lehet, plusz a Bloomberg adatai alapján mintegy 100 milliárd dollárnyi alapot kezelhetnek MSCI indexek alapján) tőke lehet ezekben az alapokban, akkor már könnyebben tudunk számolni. Igaz, ezek a számok is csak megközelítő értékek.

Számításaink szerint mindhárom részvény (OTP, Mol, Richter) esetében eladói nyomással szembesülhetünk:

• A Mol esetében nagyjából 158 ezer darabnyi részvényt adhatnak el az alapok, ami az elmúlt 30 napi átlagforgalom közel kétszerese.
• A Richternél mintegy 534 ezer részvényt dobhatnak a piacra az alapok, ami az elmúlt 30 napi átlagforgalom 80 százaléka.
• Az OTP-nél pedig 1,5 millió darab részvény kerülhet a piacra, ami pedig közel az 1,4-szerese az átlagforgalomnak.

Érdemes kiemelni azonban, hogy azzal számoltunk, hogy az OTP esetében a MSCI által számított közkézhányad 0,75-ről 0,7-re csökken. Azért éltünk ezzel a feltételezéssel, mivel a novemberi MSCI átsúlyozás után pár nappal jelentette be az MNV, hogy 5 százalék fölé emelkedett a részesedése az OTP-ben. Az MNV-t stratégiai befektetőként kezeltük. Ha azonban nem csökken 0,7-re az érték, akkor "csupán" 800 ezer darab OTP-t adhatnak az indexkövető alapok, ami a napi átlagforgalom 70 százaléka megközelítőleg.

Továbbá fontos azt is hangsúlyozni, hogy lehetnek olyan alapkezelők, akik már korábban elkezdtek átsúlyozni, így a becsléseinket érdemes fenntartásokkal kezelni. Ráadásul, ha Magyarország súlya nem akkora mértékben süllyed, ahogyan számoltuk, akkor jóval kisebb lehet a hatás.

Az alapkezelőknek február 28-án, piaczáráskor kellene elvileg átsúlyozniuk a porfólióikat, hiszen március 3-tól már az új súlyok lesznek érvényben.

Nagy hatása volt korábban az átsúlyozásoknak

Az elmúlt években komoly izgalmakat okozott a magyar piacon az MSCI index által bejelentett átsúlyozások, ugyanis 2012 novemberében a Richter került ki az MSCI Global Standard indexekből, majd egy évvel később sikerült a gyógyszergyártónak visszakerülnie az indexekbe. Tavaly novemberben azonban a Magyar Telekom kiesett az indexekből.

Néhány fontos fogalom

Részvényindex: olyan részvénypiaci mutató, ami az index kosarában szereplő részvények átlagos elmozdulását tükrözi. Egy részvényindex kosarában egészen sok, akár több ezer részvény is szerepelhet, ezeket indexkomponensnek hívjuk. A részvényindexek előnye, hogy egyetlen termékként jelenítenek meg egészen széles piaci szegmenseket, áttekinthetővé téve a piaci folyamatokat. Így például a BUX indexben szerepel az összes meghatározó magyar részvény, így egyetlen mutatóba sűrítve tükrözi a magyar részvénypiac tendenciáit.

Benchmark: egy befektetési alap teljesítményének értékelésére, a befektetések összehasonlítására használt mérce. Egy részvényalap esetén általában egy vagy több részvényindex kombinációja.

Indexkövető alap: olyan befektetési alap, amelyik kifejezetten azt a célt tűzi ki maga elé, hogy egy részvényindex összetételét leképezze a befektetéseivel. Egy BUX indexet követő alap tehát ugyanolyan arányban tartja a portfóliójában az OTP, a MOL, a Richter és a többi indexkomponens részvényeit, ahogy azok a BUX indexben szerepelnek.

Indexszolgáltató: a részvényindexeket legtöbbször maguk a részvényeknek "otthont" adó tőzsdék számítják, de léteznek kifejezetten erre szakosodott indexszolgáltatók, amelyek hatalmas "indexcsaládokat" dolgoznak ki, és meghatározott szabályok szerint naprakészen tartják őket, hogy minél pontosabban tükrözzék az egyes részvénypiacok alakulását.