A fesztivál visszaadta Zamárdinak a Balatont

Bár a közepes méretű rendezvényeknek lassan már befellegzett, a kis települések még mindig a fesztiválokban látják a kitörési lehetőséget. A bevétel nem csak a szervezőknek jelent hasznot, hiszen egy fesztivál körül ott vannak a beszállítók, és van bevétel a járulékokból és az adókból is. De még az imázsformálásnak is lehet haszna.

Az ókori ember akkor szervezett fesztivált, ha hálás volt az isteneknek, a középkorban világi karaktert öltött az esemény, a századfordulón pedig a művészet köré kezdett szerveződni. A tömegturizmust a hetvenes években ismerte meg a világ, ekkortól egy úti cél kiválasztásában szerepet játszhat az ott zajló rendezvény, mondta Nemes Andrea. A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetője szerint ez ma Magyarországon leginkább a Szigeten látszik meg.

Egy nem túl friss, négy évvel ezelőtti kutatás szerint átlagosan 2,8 vendégéjszakát töltünk a fesztiválok helyszínén. A leglátogatottabbak a gasztrotémák köré szerveződő események, a legkevésbé pedig a filmes, videós fesztiválok iránt érdeklődünk, mondta Nemes Andrea azon a beszélgetésen, amelyet a Heineken szervezett.

És visszakapták a Balatont

A Balaton Sound sikere és gazdaságélénkítő hatása messze túlmutat önmagán, derült ki Csákovics Gyula szavaiból. Zamárdi polgármestere szerint az NDK szétesésével nagyon komoly piacot vesztett minden balatoni település, és azoknak az idős, egyedülálló embereknek a jövedelme is kiesett, akik a zimmer frei-ezésre építettek. Ezt tetézte, hogy felnőtt egy egész nemzedék, amely már megengedhette magának, hogy külföldi tavakra, tengerre utazzon nyáron.

Erre a problémacsomagra egyszerre nyújtott megoldást a Sound: a csőd szélén billegő élelmiszerüzlet, amely már komolyan fontolgatta, hogy bezár, az első rendezvény után az üres polcaival nézett szembe. Fellendült a szállásadás, a keletnémetek ugyan nem tértek vissza, de Csákovics szerint az éveken át nélkülöző helyi idősek a fesztivál járulékos hasznából most már új hűtőszekrényt és tűzifát vehetnek maguknak.

Italpult a Balaton Soundon Fotó: Origo

Mivel a Sound inkább balatoni, mint zamárdi fesztivál, Siófokig tölti a szálláshelyeket, nem beszélve arról, hogy a már említett nemzedék magát a Balatont kapta vissza. A tó újra menő lett. Az utolsó koncert másnapján a boltok ki vannak fosztva, a szállásadók elégedettek. 2007-től kezdve Zamárdi trendi rendezvényhelyszínnek számít, 2012-ről 2013-ra 50 százalékkal emelkedett a neten foglalt szobák száma. A Soundra már decemberben elfogynak a bérletek.

A jelenség egyetlen árnyoldala, hogy a koncerthelyszínhez legközelebb álló nyaralók tulajdonosait rendkívül bosszantja az esemény, jóval inkább, mint az őslakosokat, akik többé-kevésbé elfogadták a standard júliusi program minden velejáróját. Nem egyedül a koncerthelyszínről van szó, jóval inkább a környező területekről, ahol folytatódik a buli reggelig.

Azt Csákovics is elismeri, hatalmas környezeti terhelést jelent a városnak, hogy egyszer csak a semmiből rázúdul 120 ezer fiatal – de a hozama összehasonlíthatatlan előnyökhöz juttatja a helységet. Az a néhány nap egész évre bevételt termel: Zamárdi a költségvetése 34 százalékát tudja fejlesztésre fordítani, teljesen önfenntartó módon, hitel nélkül bővülnek – ezt pedig nagyon kevés önkormányzat mondhatja el magáról.

Többé-kevésbé eltartja önmagát

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint Magyarországon nyomasztó profizmusukkal lőtték ki az úgynevezett nagyok a középméretűeket. Mint elmagyarázta, a Red Hot Chili Pepperst még a Sziget sem tudja megfizetni – de majdnem, és amennyi híja van, azt egészen sajátos infrastruktúrába forgatják a szervezők.

A Red Hot Chilli Peppers Brooklynban Forrás: AFP/Larry Busacca

Egy már-már RHCP honoráriumból futja Michelin-csillagos büfére a VIP-sátorban, cirkuszporondra, számtalan, a főprofiltól eltérő eseményre, úgy mint civil szervezetek előadásaira, irodalmi felolvasásokra, vagy akár egy operaelőadásra, és jóval több vizesblokkra, mint egy tisztán zenei fesztiválon. A nyugati helyszíneken ugyanis minden pénz elmegy a színpadra és a zenekarokra, a kiegészítő szolgáltatások és a társprogramok mintha senkit nem érdekelnének.

Még a Volt is inkább a látogatók jóérzésére épít, mint a közeli Nova Rock, az az osztrák rendezvény, ahol egy hatalmas gödröt beszórnak mésszel, a fesztiválozók pedig képzeljék oda a Hölgyek, illetve Urak táblákat, mondta Szabó.

A középkategória elestének egyedüli túlélői Orfű és a Szegedi Ifjúsági Napok. Az Efott már döglődik, a Hegyalja megadta magát – a helyette beállított Tokaji napokra számszerűen egyharminckettednyi költségvetést biztosít az önkormányzat és néhány vállalkozó –, a Miskolci Operafesztivál tizenkét éve harcol az elemekkel, Kapolcs pedig egyértelműen kinőtte az eredeti fachját, mondta Szabó. Ha tetszik, ez a hatás a siker hátulütője. A Sound részben azért lett olyan népszerű, mert sokan úgy érezték, kiszorultak a Szigetről, ezért átszoktak Zamárdiba. Ez semmiképp nem pénzkérdés, a Sziget ugyanis méregdrága hírében áll, de a Soundra mintegy 5 százalékkal többe kerülnek a jegyek. A magyar piac pedig nem bírná el, hogy a Szigetet kinevezzük külföldinek, a Soundot meg magyarnak.

Szó sincs arról, hogy az EFOTT-nak bármilyen problémája lenne és döglődne, mondta Maszlavér Gábor, az EFOTT fesztiváligazgatója. A 2013-as zánkai EFOTT-on összesen 87796 fő vett részt, ami 1500 fővel magasabb a 2012-es eredményeknél. Az előző évhez hasonlóan hétvégén mindkét nap 20000 fő fölé nőtt a látogatók száma. Nyereséges volt a fesztivál és minden jel arra mutat, hogy ez idén sem lesz másként, mondta Maszlavér. Nehéz esetünkben összehasonlítani az adatokat, hiszen minden évben mások az adottságok a többi fesztivállal ellentétben. Más a helyszínek látogatói összetétele, illetve a térség vonzereje is, így nem lehet trendről beszélni, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a fiatalok idén is ugyanolyan lelkesedéssel várják az EFOTT-ot, mint a korábbi években, mondta a fesztiváligazgató.

Ki szedje össze a szemetet?

Amikor az állami támogatás szóba került, Szabó Zoltán kifejtette, hogy bár valójában semmi keresnivalója a fesztiválszcénában, azt sem lehet egyértelműen kívánni, hogy takarodjon belőle. Egyetlen balett-társulatot sem tudnának eltartani a rajongói, ugyanakkor hogy balettra szükség van, azt az is elismeri, aki életében nem látta A rosszul őrzött lányt. Mindennek tükrében még egy fesztiválnak van a legnagyobb esélye arra, hogy eltartsa magát, bár a kiegészítő programoknál sok esetben indokolt lehet az állami támogatás.

Hol is lehetne biztosabban terelgetni a fiatalokat a környezettudatos gondolkodás felé, mint egy szabad téri zenei rendezvényen, ahol nemcsak több tízezer ember életét nehezíti meg, hogy bokáig gázol a PET-palack-özönben, de ahol egyenesen menő a szelektív gyűjtőig sétálni a sörösdobozzal? A Returpack-rendszer ipari összefogásként indult, magyar kisvállalkozások és három neves sörgyár kezdett közös projektbe. 2011-ben 80 millió darab, 2012-ben 94 millió darab fémdobozt gyűjtöttek be, tavaly pedig átlépték a százmilliós határt.

Szeméthegyek a Balaton Sound zárása után Forrás: MTI/Horváth Mónika

A ma már közepes vállalatnak számító társaság ügyvezetője, Duma László szerint rendszerük egész Európában egyedülálló. Sok nyugati ország betétdíjjal ösztönzi például az alumínium palackban kapható italok visszagyűjtését, míg a „Minden doboz visszajár” nevű kezdeményezés során önkéntes visszaváltási díj jár a csomagolásért. A szelektív gyűjtés nagy problémája, hogy a begyűjtésre jóval kisebb a kapacitás és a hatékony megoldás, mint a feldolgozásra – ráadásul előbbi jóval többe kerül, mint amennyit a hulladék anyaga ér –, a kettő között nehéz kapcsolatot teremteni, a rendszer a fogyasztó nélkül nem működik.

Egy fesztivál különösen alkalmas mind az eredményes gyűjtésre, mind az edukatív tudatformálásra – Duma szerint körülbelül 15 évbe telik, hogy szemléletet váltson egy ország. Sokat számít, melyik korosztályt vesszük célba. Aki gyerekkorától kezdve azt hallja és látja, mennyire fontos óvni a környezetet, arra lehet számítani a zöldebb jövőben. Jellegzetes Returpack akció, hogy aki egy fesztiválon tíz üres dobozt elvisz a gyűjtőpontig, cserébe kap egy bontatlant.

Nagy előnye az újrahasznosításnak, hogy ha egy térségből eltűnik a rendetlenség, azt mindenki nehéz szívvel szennyezi össze. Ráadásul ha körforgásban tartjuk a hulladékot, nemcsak nem kell újabb nyersanyagokat elvenni a természettől, de a folyamat munkalehetőséget is teremt – a Returpack-rendszer ma közel 100 embernek ad munkát.

A sikerre nincs garancia

A fesztiválszervezést kitörési pontnak tekintik a kis települések, ezért igyekeznek a búcsúkat, falunapokat, haknifesztiválokat felhúzni erre a szintre, mondta Kundi Viktória. A Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének adjunktusa szerint azok a fesztiválok a sikeresek, amelyeknél már a hatásmérésre is költenek a szervezők - a 3,2 milliárd forintot generáló Szigetre ez egyértelműen igaz. A kisebb városokban, falucsoportokban rendezett nyári események esetében fontosabb az indukált hatás, az imázsformálás.

A Sziget 3,2 milliárdja makroszinten, az adó- és járulékfizetésben is megjelenő haszon: minden fesztiválrendezvény rengeteg beszállító jelenlétét is feltételezi, az elsődlegesen befizetett pénzek pedig továbbgyűrűznek, ha máshová nem, adóként az államnak, mondta Kundi az Origónak. És mivel a Sziget eléri a nemzetközi célközönségét, nemzetgazdasági hasznot hajt. A kulturális fesztiválok vagy nullszaldósak, vagy veszteségesek. Társadalmilag ugyan profitot termelnek, de a művészek kifizetése mellett nehéz az árakat megfizethető szinten tartani. A fesztiválszervezés olyan, mint a cégalapítás: csak erős piackutatás után érdemes belevágni, és még ez sem garancia a sikerre.

Nemzeti dohánybolt a Szigeten Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Érdekes módon, mondta lapunknak Kundi Viktória, induktív hatásként egy önkormányzatnak a veszteséges rendezvény is hozhat jó eredményt: ha a társadalmi jólétet növeli, a helyi lakosságnak kikapcsolódást és találkozási pontot nyújt, az hosszú távon akár gazdaságélénkítő is lehet, mert abból a városból nem akar elköltözni a helyi lakosság.

Az adjunktus szerint sokkal komolyabban kellene venni az imázsformálást. Ahogy Salzburg az adottságait kihasználva elérte, hogy összekapcsolódjon a Mozart fesztivállal, ezt a hol nullszaldós, hol veszteséges Operafesztivállal még nem sikerült elérnie például Miskolcnak. De Győr sem kap vissza eleget abból, hogy ott alakult meg a Győri Balett, a társulat nem asszociálódik eléggé a várossal. Úgy tűnik, Nyugat-Európában sokkal könnyebb integrálni egy rendezvényt a város arculatába. Még feladat megtalálni azokat az arcokat, akikhez azonnal köthető egy-egy fesztivál.

A siker egyik fokmérője, hány látogató érkezik egy fesztiválra legalább 60 kilométernél nagyobb távolságból, mert ezen táv alatt csak egynapos közönség vagyunk, véli Kundi. A válság kezdete óta annyira beszűkült a magyar lakosság elkölthető pénze, hogy a legkönnyebben ezeken a programokon faragjuk lejjebb a családi költségvetést.

Most a vendéglátás a fesztiválok nagy nyertese, de olyan sok a pici fesztivál, ahol elég egy-egy napra megjelennünk, hogy emiatt szálláshelyeket nem kell igénybe vennünk, ami pedig halmozná a multiplikatív gazdasági hatást. A szakember szerint úgy kellene összeállítani a programot, hogy több célcsoportot érjen el, fiatalokat, családokat, gyerekeket, időseket egyaránt. Ehhez azonban megfelelő háttértőke kell, és hatalmas szervezési tapasztalat.