A K&H másképp érvelt a tárgyalás során, mint a Kéthely takarék. Nem egyéni szerződésekre, hanem az általános szerződési feltételekre (ászf) hivatkozott, és a bank szerint az megfelelt a törvény elvárásainak. Egyébként a K&H értelmezése szerint a feltételek részleges tisztességtelensége esetén sem a teljes ászf érvénytelenségét kell megállapítania a bíróságnak.
A bankok feladata minden tárgyaláson az, hogy bebizonyítsák: a hitelek megkötésekor alkalmazott ászf-ek megfeleltek a devizahiteles törvényben megfogalmazott kritériumoknak. Fontos, hogy a szerződés egyértelműen és érthetően legyen megfogalmazva, és tételesen tartalmaznia kell a szerződésmódosítás lehetséges okait. A szerződésnek továbbá arányosnak és átláthatónak kell lennie, illetve objektívnak, azaz a pénzintézetnek nem lehet ráhatása azokra a tényezőkre, amik alapján kamatot emelhet.
A bankot képviselő ügyvéd szerint ők minden törvényi kritériumnak megfeleltek, de a tárgyaláson az objektivitás kérdésében vita alakult ki. Nem arról, hogy megfelelt-e az objektivitás kritériumának az ászf, hanem arról, hogy mit jelent a teljes szerződés tekintetében, ha sérült az elv.
Az államot képviselő ügyvédek szerint a bank keresete is tartalmazza, hogy az ászf több pontja nem tekinthető objektívnek. Vagyis a banknak volt ráhatása azokra a tényezőkre, amelyek alapján kamatokat emelt. Ilyen lehetett például, hogy saját maga által kibocsátott kötvények és a banknál elhelyezett betétek kamatát is a hitelek forrásköltség-változásának tekintette. Ezek alapján tehát változtathatott a kamatokon is. A bíró rákérdezett, hogy ezt milyen módon alkalmazták a hitelek árazásánál. A bank ügyvédje szerint a kezelési költségekre volt hatással a piaci kamatok alakulása – ami azért furcsa állítás, mert ezeknek a tényezőknek a hitel kamatára és nem a hozzá kapcsolódó ügyintézési költségekre lehet hatásuk.
A K&H pere is a bank egy beadványának felolvasásával kezdődött, amelyben sérelmezi, hogy a devizahiteles törvény és a tárgyalás is sérti az alkotmányos és nemzetközi jogokat, valamint a bírói függetlenséget. Hasonló érvekkel próbálkozott a Kéthely takarék is még pénteken, amit akkor nem tartott megalapozottnak a bíró, és a keresetet végül elutasították. Most is ez történt.