Rekordveszteség az OTP-nél

Vágólapra másolva!

Gigászi veszteséget könyvelt el az OTP a második negyedévben, de javarészben már ismert és bejelentett tételek miatt. Ha ezektől eltekintünk, akkor is vegyes viszont a kép, ment már jobban is a biznisz az OTP-nél.

Sándor Dávid

Vágólapra másolva!

gyorsjelentés OTP

A gyorsjelentés lényege távirati stílusban:

150 milliárd forint feletti veszteséget könyvelt el az OTP, erre még a válság mélypontján és a végtörlesztés idején sem volt példa.
A veszteség rengeteg speciális tételből származott, leginkább a devizahiteles szerződések árfolyamrése és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti összesen 176 milliárd forintos veszteségből.
Az ukrán leánybankon meglévő goodwillt is leírta a bank, és a krími hitelportfólió miatt 8,2 milliárd forintot is elkülönített.
A speciális tételek nélkül továbbra is nyereséges a bank, bár a profit mértéke visszaesett az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
Apadnak viszont a nettó kamatbevételek, nőttek a kockázati költségek, a működési költségek csak kismértékben csökkennek, és picit romlott a hitelportfólió minősége is.
Folytatódik a szétválás a leánybankok között, a magyar és a bolgár egység egész szépen pörög, az orosz és az ukrán leány viszont egyre csúnyábban fest.
Talán inkább negatív lehet a reakció, bár a hatalmas speciális tételek miatt nehéz megsejteni, hogy pontosan mire is számított a piac, és ehhez képest pozitív vagy negatív lesz-e a meglepetés.

Kicsit jó vagy nagyon rossz

Hatalmas lett a veszteség az OTP-nél a második negyedévben. 150 milliárd forint feletti mínuszra az elmúlt nyolc évben egyáltalán nem is volt példa, pedig a válság vagy a végtörlesztés terhei azért korábban is elég nagy érvágást jelentettek a banknak. A nagy visszacsúszást persze nem az alaptevékenység ilyen mértékű romlásában kell keresnünk, hanem az egyszeri jellegű terhek sokaságában.

Ha pusztán az elemzői várakozásokat és a második negyedéves tényszámokat vetjük össze, akkor hajszállal ugyan, de pozitív meglepetést okozott az OTP. Kérdés persze, hogy a 153 milliárd forintos veszteség nem homályosítja-e el túlságosan a képet, vagy akár az is, hogy a korrekciós tételek nélküli eredmény nagy (38 százalékos) felülteljesítését nagyrészt a visszafogottabb céltartalékolásnak köszönhetjük.

8,2 milliárd forintot ugyanis az OTP a krími hitelek céltartalék-fedezettségének növelésére tett félre, mégis az egyszeri tételek között szerepeltet. Ha ezt a kockázati költségek soron számolta volna el a bank, úgy valószínűleg nem lenne kedvezőbb a céltartalékolás mértéke a konszenzusnál (feltéve, hogy az elemzők is hasonló módon számoltak a várakozásaikban).

A legfontosabb korrekciós tételek a jelentésben:

Az árfolyamrés-alkalmazás semmisségének kimondása várhatóan 32 milliárd forintos veszteséget jelent a banknak adózás utáni eredménysoron. Mivel viszont korábban ezt már jelezte az OTP, újdonságot várhatóan nem jelent majd a piaci szereplőknek.
Az egyoldalú szerződésmódosítások vélelmezett tisztességtelensége várhatóan 144 milliárd forintos veszteséget jelent a banknak adózás utáni eredménysoron. Korábban már ezt már jelezte az OTP, így újdonságot várhatóan ez a tétel sem jelent.
A bizonytalan ukrán helyzetre tekintettel a bank leírta a leánybankján még számon tartott 27,6 milliárd forintnyi goodwillt, aminek az adózás utáni negatív eredményhatása 11,6 milliárd forint. Az ukrán goodwill leírása már jó ideje lógott a levegőben, így várható volt, hogy hamarosan leírja majd az OTP.
Az ukrán egységgel kapcsolatban egy további 8,2 milliárd forintos veszteség is szerepel az egyszeri tételek között, ami a krími hitelállomány céltartalékkal való fedezettségének 90 százalékra emelésével magyarázható. A lépés a piaci szereplők számára annyiban lehet talán szokatlan, hogy a tételt nem a kockázati költségek között mutatja ki a bank, hanem korrekciós tételként.
A Banco Popolare román leánybankjának megvásárlásához is kötődik egy 4,1 milliárd forintos egyszeri tétel, azonban a jó hír, hogy ez pozitívan befolyásolja az eredményt. A lépésre azért került sor, mert a horvát bankot a saját tőke értéke alatti áron szerezte meg az OTP.

Az alaptevékenység is akadozik

Ha a korrekciós tételek nélküli eredményt vizsgáljuk, akkor továbbra is nyereséges üzletmenetet látunk, ilyen értelemben nincs ok panaszra. Igaz, hogy a bázisidőszaki értékhez képest mutatkozó 25 százalékos visszaesés nem szép, de a tavalyi hasonló időszak az elmúlt évek teljesítményéhez képest kimagaslóan erősre sikerült.

A nettó kamatbevételek viszont tovább apadnak, három évvel ezelőtti mélységekben járunk, amit a hitelállomány csökkenése mellett a kamatmarzs szűkülése is magyarázhat. Eközben a működési költségek ugyan az egy évvel ezelőtti szinthez képest valamelyest csökkentek, hosszabb távon úgy tűnik, relatíve magas szinten beragadtak.

A kockázati költségek jóval az egy évvel korábbi szint felett vannak, amit részben egyébként az is magyaráz, hogy tavaly alacsony bázisról indultunk. A most képzett céltartalékok mértéke egyébként nem mondható kimagaslónak az elmúlt évek számai után.

A portfólió minősége kismértékben tovább romlott, a késedelmes hitelek aránya 21,6 százalékos csúcsra futott. Fontos kiemelni azonban, hogy az OTP egységek közötti mezőny nagyon kettévált, hiszen Magyarországon és Bulgáriában lényegében megállt a romlás, Oroszországban és Ukrajnában viszont tovább nőtt, utóbbinál ráadásul gyorsuló ütemben. A rossz hitelek fedezettsége azonban kellően magas, 84 százalékos.

Mi történik a leányoknál?

A magyar egység az egyszeri negatív tételektől eltekintve szép profitot hoz, bár a mértéke csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. A vállalati hitelek piacán bővül az OTP, és bár a lakossági hitelállomány csökken, a portfólió romlása is lelassult (a jelzáloghitelek minősége javult is), így a kockázati költségek továbbra is alacsonynak mondható szinten vannak az elmúlt években látottakhoz képest.

A leánybankok közül továbbra is a bolgár számít erős, stabil pontnak, az eredménytermelést tekintve most sem csalódhattunk. A hitelminőség kedvezően alakul, a késedelmes hitelarány nem nőtt, miközben a fedezettség magas (közel 90 százalékos) szinten áll. A betéti kamatok csökkentésével a bank a nettó kamatmarzs tágulását és a bevételek növekedését tudta elérni, és a vállalati hitelpiacon a stratégia szerinti növekedés is segítette a bankot.

Az OTP negyedéves jelentésének egyik fekete pontja egyértelműen az ukrán egységhez kötődik. A portfólió romlása az első negyedévhez képest még gyorsult is, így a késedelmes hitelarány már közel 42 százalékos. A kockázatos költségek emelkednek, miközben az új kihelyezések volumene harmadára esett vissza (csak az áruhitelezésben voltak aktívak a feszültségekkel érintett régiókat leszámítva). A hrivnya gyengülése szintén kedvezőtlenül hatott a forintban kimutatott eredményre.

A menedzsment a korábbi várakozásaihoz képest az ukrán veszteségben felfele mutató kockázatokat lát. Idén 30 milliárd forintos veszteséget várnak (a krími kockázati költségekkel együtt), ami jelentős romlás az egy negyedévvel korábban becsült 10-20 milliárd forintos értékhez képest.

Az orosz leánybank továbbra is veszteséges, bár annak mértéke negyedévről negyedévre csökken. Igaz, a második negyedévben a kockázati költségek kicsit mérséklődtek, amiben elsősorban egy 1,6 milliárd rubelnyi fogyasztási hitelportfólió leírásának hatásai is szerepet játszanak. A késedelmes hitelarány emelkedése mindenesetre folytatódott és úgy van csúcson a mutató, hogy az elmúlt negyedévekben nagy összegben adtak el és írtak le rossz hiteleket.

Volt ez már sokkal jobb is

Összességében vegyesek az OTP-vel negyedéves jelentésével kapcsolatos érzéseink. Az egyszeri tételektől tisztított számok jobbak annál, mint amire a piac számított, de mégiscsak egy óriási veszteséget hozó negyedévről van szó, amit igen sok egyszeri tétel tarkított. Hiába szép a magyar és a bolgár teljesítmény, az elmúlt években a növekedést adó orosz és ukrán leánybankok teljesítménye gyenge, amiben idén egyelőre nem is igen várhatunk markáns fordulatot.