Mit ér az aranytartalék?

A Citigroup szerint az arany bizonyos tekintetben megegyezik a Bitcoin nevű virtuális valutával és a november 30-án tartandó svájci népszavazásnak a világon semmi értelme nincs. Azt kell ugyanis eldönteni a svájci lakosságnak, hogy kötelező legyen-e a Svájci jegybank eszközeinek 20 százalékát aranyban  tartania úgy, hogy azt soha senkinek nem adhassa már el.

A november 30-án megrendezésre kerülő referendumon a svájci lakosság a gazdaságot alapvetően érintő kérdésekben dönt. Arról kell szavazniuk, hogy Svájci Nemzeti Bank (SNB) eddigi szabályozását szigorítva ezentúl, eszközeinek 8 százaléka helyett 20 százalékát kelljen-e aranyban tartani. Az új szabályozás értelmében emellett ezt az aranymennyiséget teljes egészében az ország határain belül kellene tartani és soha egy részét sem adhatnák el. Bár az előzetes felmérések szerint a szavazók többsége ugyan ellenzi ezt a lehetséges új szabályozást, egy részük még mindig nem tudja, hogy döntsön.

A Citigroup vezető közgazdásza, Willem Buiter szerint nem fordulhat elő olyan gazdasági vagy pénzügyi helyzet, amikor egy nemzeti banknak egy olyan nyersanyagot kelljen tartania, aminek nincs belső értéke. A közgazdász szerint az arany ebben a tekintetben hasonlít a Bitcoinhoz, de ezen túl az előállítása és a tárolása is költséges. Úgy véli, hogy azzal, hogy megtiltják az aranytartalék eladását, nullára csökkentik az értékét.

Szerinte, ha a nemzeti bank valamiért mégis nyersanyagokba fektetne, akkor ezekből egy kiegyensúlyozott portfóliót alakítana ki és nem egy adott típusban tartaná az egészet. De még jobb lenne szerinte, ha ezt nem a nyersanyagok tényleges felhalmozásával, hanem ETF-ek vagy egyéb derivatívák megvásárlásával állítanák össze.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is. Általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek). Ezeknek a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.

Az indítvány kezdeményezői szerint viszont ez a lépés segítene megőrizni Svájc nemzeti vagyonát. A kormányzat és a nemzeti bank azonban másként gondolja ezt, mondván, hogy az új szabályozás valójában hátráltatná a monetáris politikát.

Forrás: 123rf.com

A nemzeti banknak legalább 1 733 tonna aranyat kellene vásárolnia az indítvány győzelme esetén 2019-ig. Az arany éves globális kitermelése 2 500 tonnát tesz ki.

Svájc eddig is a világ hetedik legnagyobb aranytartalékával rendelkező állama volt, 1 040 tonna aranyával, a további vásárlásokkal pedig a harmadik helyre ugrana fel az Egyesült Államok és Németország után. A becslések szerint a vásárlás összértéke 70 milliárd svájci frankot (72,8 milliárd dollár) tenne ki.

A svájci aranyvásárlás az arany árfolyamának azonban kimondottan kedvezne, a Bank of America becslései szerint ugyanis 18 százalékos emelkedést eredményezhet az azonnali szállításra szánt arany árfolyamában. Amennyiben bízunk az arany árfolyamának emelkedésében, egyszerűen profitálhatunk ebből az Investor Trader rendszerében található számos eszközön keresztül. De ha nem vagyunk túl optimisták olyan eszközt is találunk, amivel az árfolyam esésére lehet spekulálni.