Az OTP igazgatóságának tagja szerint „veszélyes vizekre evezünk, a bank nem olyan, mint egy trafik, azt nem lehet csak úgy bezárni, hanem az ügyfeleket is ki kell fizetni”. Erdei szerint a bankbiznisz nem olyan kockázatmentes, mint amilyennek látszik, nem biztos, hogy az állam jól járna egy bankállamosítással. Felcsuti Péter, a bankszövetség volt elnöke szintén úgy fogalmazott, „az államot szívesebben látná szabályozó szerepben, mint tulajdonosként”.
Erdei Tamás és Felcsuti Péter szerint a devizahitelekkel kapcsolatban igazságtalanul vádolták a bankokat például azzal, hogy túlzott extraprofitot termeltek. „Bár volt néhány bank, akik tényleg jól kerestek a devizahitelezéssel, a bankrendszer általában inkább veszített ebben az időszakban, emellett a profit nagy részét itthon tartották és a bankok fejlesztésére fordították” – mondta Erdei Tamás. Szerintük a devizahitelezés az időszak kezdetén, Magyarországon nem tűnt se a bankok, se a hitelfelvevők felé kockázatosnak: „Akkor még sokan arra számítottak, Magyarország is hamarosan csatlakozik az eurozónához, emiatt hamarosan úgyis mindenkinek eurósítják majd a fizetését” – mondta Erdei Tamás.
Felcsuti szerint a viszont az eurohitelekkel szemben a svájci frankhitelezést nem lehet megvédeni, már annak idején is látni kellett volna a bankoknak, hogy felelőtlenség frankalapú hiteleket kínálni.
„A devizahitel problémájának tulajdonképpen vége van” – mondta Erdei Tamás, aki szerint csak a mostani árfolyammal lehetett lezárni. Szerinte a történetben három szereplő van, a forinthitelesekről, a devizahitelesekről és a hitelt nem felvett ügyfelekről, azonban egy, a devizahiteleseknek kedvezőbb kártérítés a többi csoportnak okozott volna kárt.
A moderátor felvetésére, hogy mit gondolnak a Parlamentben folyó a fair bankokról szóló vitáról, Wolf László, az OTP kereskedelmi bankjának vezérigazgató-helyettese azt mondta: az elvet támogatja, viszont az államtól is elvárható lenne a „fair törvénykezés, fair versenylehetőségek biztosítása”.