Az online pénztárgépek több bevételt hoztak

Varga Mihály szerint kiterjeszthetik a rendszert.

Sikeresnek tarja az online pénztárgépek bevezetését Varga Mihály. Mivel így az adóbevételek is jelentősen megnőttek, a nemzetgazdasági miniszter szerint a pénztárgépeket más területekre is kiterjeszthetik.

Varga Mihály szerint máshol is lehetnének online pénztárgépek Fotó: Polyák Attila - Origo

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján azt mondta, hogy „a magyar gazdaság készült a fórumra, és igyekezett jó számokat produkálni”. A Moody’s – Magyarországgal szemben a legkritikusabb hitelminősítő – negatívról stabilra javította a magyar gazdaság kilátásait, törlesztettünk egy még 2008-ban felvett hitel 2 milliárdos részletét, a növekedés 3,9 százalék volt a második negyedévben, míg a harmadikban elért 3,2 százalékkal is dobogósak voltunk az unióban, folyó fizetési mérlegünk pedig szufficites, sorolta a pozitív adatokat a miniszter.

Nem hozta a szintet

„Megnézve a konferencia mai előadóinak névsorát, összerezzentem picit, hiszen itt bizony kritikus hangot is meg kell ütni”, mondta Varga Mihály. A miniszter szerint hogy Magyarország hosszú időn keresztül a V4-ek, a régió élmezőnyébe tartozott, azonban az utóbbi időszakban nem hozta a régiós elvárható szintet. „Nekünk nem kell Németország, Ausztria növekedését hozni, sokkal inkább saját régiónkban kell helytállnunk”, mondta Varga Mihály.

„Megnézve a konferencia mai előadóinak névsorát, összerezzentem picit..." Fotó: Polyák Attila - Origo

Növekedés

Célunk, hogy növekedési képességünket visszanyerjük, a magyar gazdaság tartós felzárkózási pályán legyen. Kezdünk visszatérni az élmezőnybe, beruházások is kezdenek megindulni. A növekedés nem fiskális impulzus hatására, és nem is hitelfelvétel miatt indult meg, így jók a kilátások, mondta Varga Mihály. Szerinte a nemzetközi összevetés mindig egy kicsit csalóka, de ez a növekedés most uniós átlag fölötti. A potenciális GDP eléréséhez a munka és a technológia területén van aggódni valónk. Ha marad ez a struktúra, akkor a felzárkózási pályánk is hosszabb lehet, ha nem tudjuk a növekedési struktúrát megváltoztatni, mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Csökkenteni az egyenlőtlenségeket

Az állami bürokráciáról Varga Mihály elmondta, hogy Szerbiát leszámítva a régióban a legrosszabb helyen Magyarország áll. Beszélt a megyék közti területi egyenlőtlenségekről is: szerinte csak oda szabad adni állami támogatást, ahol ezeket az egyenlőtlenségeket csökkenteni lehet. A feketegazdaságról azt mondta, hogy az elmúlt évek tekintetében van változás, melyek az online pénztárgépek bevezetésének köszönhető. Mivel így az adóbevételek is jelentősen megnőttek, Varga Mihály szerint a pénztárgépeket más területekre is kiterjeszthetik.

Kevés a fiatal vállalkozó Magyarországon: a 18-44 éves korosztályból 10 százaléknál is kevesebben mondják azt, hogy vállalkoznának.

Eladósodás

A növekedés az adósságállomány növekedésével járt az elmúlt időszakban, de 2010 óta az adósságállományunk elkezdett csökkenni. Ez nem a német adófizetők pénzéből történt – utalt Varga Mihály a görög adósságrendezésre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint egyre ellenállóbbá válunk a külső sokkokra: az ukrán válság nem hatott olyan mértékben a magyar gazdaságra, hogy az számottevően visszavetette volna azt.

Varga Mihály: egyre ellenállóbbá válunk Fotó: Polyák Attila - Origo

Örömteli a változás

A foglalkoztatással kapcsolatban kiemelte, hogy jelenleg 400 ezerrel többen dolgoznak 2010-hez képest: egy tízmilliós országban 4,2 millión vállalnak munkát, ez pedig stabilabbá teszi az államháztartást is, de még van hová fejlődni. A közmunkaprogram központosított lett – szemben a több mint háromezres önkormányzati szervezéssel. Ez a 200 ezer nem ragadhat bele ebbe a helyzetbe, a cél, hogy ezek az emberek a piacon helyezkedjenek el, vállaljanak munkát.

A női foglalkoztatásban Magyarországnak jelentős lemaradása volt, ezért örömteli, hogy jelentős változás történt, és közelítünk az uniós átlaghoz.

Kitágultak a piacok

A külföldi munkavállalással kapcsolatban elmondta, hogy a piacok kitágultak. Nem ez a probléma, hanem az, hogy a magasan kvalifikált munkaerő – így az orvosok – is elhagyja az országot. Ezzel Európában nem vagyunk egyedül – Litvániából egy millióan mentek el, pedig az egy kisebb ország, nálunk 10 millióból 250-400 ezren. A jövő évi költségvetésben ennek a trendnek a csökkentése érdekében a háziorvosokat is támogatják.

Drámai helyzet

A népesedés, a demográfiai tendenciák változása elég drámai: 2012-ben már csak 90 ezer gyermek született – tehát felére esett vissza. Az 1,3 százalékos népesség-reprodukció nagyon alacsony, így a népesség nem tud szinten maradni. Varga Mihály elmondta, hogy rengeteg olyan apró intézkedés született, mely ezt a tendenciát próbálja megállítani. Bízunk benne, hogy most jó helyre céloz a magyar családtámogatási rendszer, mondta.

Az uniós források felhasználására kitérve elmondta, hogy a gazdaságfejlesztésre fordított pénzeknek azokban az ágazatokban kell megjelennie, ahol a hozzáadott érték magas. A magyar kormánynak egyes iparágakra kell koncentrálnia, de ezek mellett már bejön a rendszerbe az innováció is.

Jaksity: elvesztett évtized

„Elvesztett évtizednek” nevezte a 2000 és 2013 közötti időszakot Jaksity György. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint a „2000-es évek gazdasági tevékenysége ellentmondott mindennek, amit a közgazdaság elfogad. Külföldi egyetemeken tanítani fogják a magyar modellt, mint negatív példát”. Jaksity György szerint Magyarország alapvetően ugyanazokkal a problémákkal néz szembe, mint a fejlett világ, bár sokkal rosszabb esélyekkel: az eladósodás, a demográfiai válság, a gazdasági visszaesés, valamint az angolul disruptionn-nek nevezett jelenség. Ez röviden azt jelenti, hogy gyors technikai innováció hirtelen alakítja át a piacot, ami akár egész iparágakat is romba dönthet.

Jaksity György: Tanítani fogják a magyar modellt, mint negatív példát Fotó: Polyák Attila - Origo

Nem csökken az adósság

A deficit 2008-ban kezdett hirtelen növekedni, azóta sem csökkent és jelenleg magasabb, mint 2008 végén, mondta Jaksity György. Szerinte azonban a válságnak pozitív hatásai is voltak, például, hogy ma már elég kevés vállalkozásnak van hitele, ami növelheti a beruházások mértékét. Egyelőre nem látszik, hogy az államnak lenne ellenszere a függőségi ráta (a nyugdíjasok a munkaképes emberekhez való aránya) növekedése ellen, mondta Jaksity Görgy. „A problémát súlyosbítja a fiatalok elvándorlása, mivel pont a lakosság legmobilabb, termelő része megy el. Egyelőre nem tudtuk megállítani ezt a folyamatot sem.”

Miről szól a demográfia?

A közgazdász szerint „a demográfia nemcsak az életkorról szól, hanem a társadalom egészségi állapotáról, életvitelét, tudásáról és értékrendjéről is”. Szerinte ezeken a területeken is súlyos a helyzet. Az egészségügyre rendkívül keveset költ az állam. A kiadások szintén 2008-ban kezdtek csökkenni, a helyzet a mai napig nem javult. Gyógyszerekre világszinten is rendkívül sokat költ a lakosság. Jaksity György szerint a magyar társadalmat „önpusztító életmód jellemzi”. Öngyilkosságok terén jelenleg világszinten másodikak vagyunk Dél-Korea után, és nagyon gyakori a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás. Igaz, utóbbi a téren némi javulás figyelhető meg, a statisztikák szerint csökken például az eladott szeszesitalok és a dohánytermékek száma. Azonban ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a feketepiacot nem tudjuk mérni. „Ezek miatt nagyon alacsony a várható élettartam, ami ez gazdasági problémákat is okoz, hiszen emiatt az aktív, keresőképes évek száma is csökken, az emberek kevesebbet tudnak dolgozni” – mondta Jaksity György.

Kihez mérjük magunkat?

Jaksity György szerint értékrendünk Albániához, Moldovához és Szerbiához áll legközelebb. „Ez alapján tulajdonképpen nem is teljesít rosszul a magyar gazdaság, csak rossz országokhoz mérjük.” Nem állunk viszont rosszul tudás alapján, azonban ebben is leszálló ágban vagyunk: a magyarországi PISA-tesztek eredményei nagyjából az európai átlag szintjén vannak, a teljesítményünk azonban évről évre romlik, ez pedig a magyar munkavállalók versenyképességének csökkenéséhez is vezet.

A támogatásokkal a különbségeket kellene csökkenteni Fotó: Polyák Attila - Origo

Felkészültelenül

Magyarország nincs felkészülve a disruption kihívására sem: „egy múltszázadi gazdaságfilozófiával nehéz lesz versenyképesnek lenni a 21. században” – mondta Jaksity György, példaként említve, hogy az állam nemrégiben sárgára festtette a budapesti taxikat, erre nem sokkal később bejött Magyarországra az online, közösségi taxiszolgáltatás. „Csillagászati távolságra van az állam gazdasági gondolkodása a modern valóságtól” – mondta.

Inkább demokráciában

Jaksity a magyar döntéshozóknak Jared Diamond Összeomlás című, civilizációk pusztulásáról szóló könyvét ajánlotta. Szerinte a könyvben leírt negatív spirálból kell kirántani Magyarországot. Felvetette a „keleti nyitás” kérdését is. „Dönteni kell, mit szeretnénk, piacgazdaságot és demokráciát, vagy keleti (vissza)nyitást és tartós süllyedést?” Jaksity György arra figyelmeztetett, hogy „a kérdést szerencsére a magyar társadalom már eldöntötte. Felmérések szerint az Magyarország az EU azon államai közé tartozik, ahol a többség inkább egy demokratikus rendszerben élne szívesebben.”

Bajban lettünk volna

Oszkó Péter szerint a kormány olyan mértékben próbálja szabályozni a bankrendszert, hogy nem lehet tudni, mire készüljünk fel. A volt pénzügyminiszter elmondta, hogy ha 50 százalékban magyar állami tulajdonban lett volna a bankrendszer a válság idején, akkor nagyon nagy bajban lettünk volna, és nem tudtunk volna kievickélni belőle.

Szerinte mindenki fejében erős kérdőjelek vannak a bankrendszer jövőjét illetően. Ugyanis a kormány törekvései olyan irányba hatnak, hogy kérdéses, a bankrendszer képes lesz-e egyáltalán ellátni az alapfeladatait. Magánberuházások szinte nincsenek: jelenleg állami pénzből és uniós forrásokból valósulnak meg projektek. Önkényesen, kiszámíthatatlan módon szabályozott gazdasági környezet nem vonzó a befektetők számára.

Nagyon kevés a megtakarítás

Bod Péter Ákos a beruházási ráta alakulására hívta fel a figyelmet. Azok az országok, amelyek tőkeimportra rendezkedtek be, nagyot zuhantak, mondta a volt pénzügyminiszter. A magyar társadalom szerkezetét minden felmérés szerint az jellemzi, hogy nagyon kevesen takarítanak meg: a középosztálynak és a munkásosztálynak sincsenek megtakarításai, így a bejövő tőke helyére ezek a megtakarítások nem tudnak belépni, ezért továbbra is szükség van a külföldiek beruházásaira.

Adókkal tisztítják a piacot

Békesi László az emberi tőke, a hazai munkaerő minőségével kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen nem hogy javuló, hanem romló kilátások vannak. Az alkalmazkodási képesség, a nyelvhasználat, a technikai-technológiai tudás mind-mind abba az irányba mutat, hogy inkább visszafelé lépünk, mint előre. A növekedési potenciál kihasználása szempontjából pedig nagyon fontos az élő munka, és ennek a felhasználása nincs a megfelelő szinten.

A volt pénzügyminiszter szerint durva piaci beavatkozások történtek az elmúlt időszakban: az adórendszer már nem úgy tölti be azt a funkcióját, mint korábban, hiszen gyakorlatilag büntetőadók kerültek bele, ezzel pedig piacot tisztítanak más szereplőknek.

Zsákutca

Az a stratégiai és politikai irányváltás, hogy megváltoztatjuk a magyar bankrendszert, az klasszikus és katasztrofális zsákutca. A magyar gazdaság erőforrásai hiányosak, tőkeszegények, valamint gazdaságunk technológiailag sem elég fejlett. Ezek a hiányosságok pótlására szorulnak. A jövedelmek több mint 50 százalékát az állam osztja el. Ilyen körülmények között ezt a hiánypótlást hazai forrásokból elképzelni nem lehet, vélekedett a közgazdász.

Magyarországnak kifejezetten előnyös volt az az átalakulás, hogy külföldi befektetőkkel átalakult a magyar bankrendszer. Szerinte ha baj van, akkor az regulációs, szabályozási kérdés, és ezért nem a tulajdonosokat kellene kiszorítani. Úgy véli, ha a bankrendszerben 70 százalék körüli magyar tulajdonosi réteg jön létre, akkor ez az államháztartás kiadásait fogja növelni, így nem lesz a növekedéshez szükséges friss forrás. „Ezt nem szabad csinálni” – mondta Békesi László.