Néhány spekuláns ugyan az olajár drámai csökkenésének hatására biztosan megszabadult a megújuló energia-papírjaitól, de a komoly, hosszú távú megtérülésre utazó és projektalapon gondolkozó befektetők kitartanak a nap- és a szélenergia mellett.
Ez a trend különösen látványos azokon a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatokon, amelyből kiderül, hogy a világ megújulóenergia-befektetéseinek közel felét a naperőművek beruházásai teszik ki.
Ugyanezek az adatok mutatják meg, hogy - bár a tiszta energiákra irányuló befektetés volumene 2012-ben és 2013-ban is csökkent - a trend most megfordult, és a befektetett összeg ismét növekedésnek indult.
A 2013-ban napenergiába fektetett 115 milliárd dollár után a tavalyi évet 150 milliárd dollárnyi befektetéssel zárta a szektor.
Szakértők azt is kiemelik, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti csökkenés is csalóka, hiszen nem a projektek száma lett kevesebb, hanem csupán a felhasznált technológiák ára csökken drasztikusan: a napenergiához használt technológiák - jórészt a kínai tömegtermelés beindulásának köszönhetően - ma 40 százalékkal olcsóbbak, mint 2012-ben voltak. Arányaiban ugyanennyire csökkentek a szélerőművekben használt turbinák árai is.
Itthon jön a környezetvédelmi termékdíj
Miközben a nemzetközi tendenia a megújuló energiák mind nagyobb fokú állami támogatása, aközben a Magyarországon január elejétől kilogramonként 117 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után. Ez modulonként mintegy 2000 - 2500 forintos többletköltséget jelent a hazai fogyasztóknak, ami tovább növeli a nemzetközi viszonylatban már így is kimagaslóan rossz megtérülési időt.Egy másik adat, ami megvilágítja a technológiák elérhetőbbé válását: az USA 2013-ban mintegy 40 milliárd dollárral kevesebből tudott ugyanannyi áramot előállítani napenergiából, mint egy évvel korábban.
A szakemberek szerint egyébként az olcsó olaj hatásai nem is annyira az áramtermelés piacán, sokkal inkább a közlekedési szegmensben éreztetik majd először a hatásukat. A bioüzemanyagok eladása például már tavaly 7 százalékos esést mutatott, pedig az olajár csak 2014 második felében kezdett tartósan csökkenni.
Vélhetően ugyanígy megszenvedi majd az árváltozást például az elektromos autók piaca is.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint évente mintegy ezermilliárd dollár értékben kellene nem fosszilis energiával kapcsolatos projektekbe befektetni ahhoz, hogy a Föld klímája stabilizálódjon.