Az MNB még szeptemberben alkotott rendeletet a kockázatos lakossági hitelek visszaszorítására. Az úgynevezett adósságfék-szabályozás két fő részből áll: egyrészt a hitelfelvevő ügyfél jövedelmével arányos módon korlátozza a maximálisan vállalható törlesztési terheket.
Az úgynevezett hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát: havi 400 ezer forintnál kevesebbet keresők esetén a törlesztőrészlet nem haladhatja meg az ügyfél jövedelmének 50 %-át, 400 ezer forintnál magasabb bérek mellett ugyanez a plafon 60 százalékos. Ennél szigorúbb szabályozás vonatkozik a devizahitelekre: eurós hitelek törlesztőrészlete 400 ezer forintnál kisebb jövedelműeknél a jövedelem 25, afelett 30 százaléka, egyéb devizáknál, köztük a svájci franknál 10 és 15 százalék a felső plafon.
Szintén korlátozzák a lakás- és a gépjárműhitelek nagyságát, jelzáloghitelt forintban a fedezet 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalékáért lehet felvenni, gépjárműhiteleknél 75, 45, illetve 30 százalékos értékben. A múlt héten az MNB közölte: az Európai Központi Bankkal is egyeztettek a rendelet elfogadása előtt, amely pozitívan értékelte a változást. Az MNB szerint a rendelet az elmúlt években elterjedt, kockázatos devizahitelek újbóli elterjedését hivatott megakadályozni.