A Jeremie alapok húzzák a hazai cégfelvásárlásokat

A jó eszközök Kelet-Európában is hamar megtalálják a vevőjüket

Folytatódott a 2011-ben kezdődött növekedés a cégfelvásárlások és –összeolvadások területén, ami növekvő bizalomra utal – hangzott el az EY 2014-es M&A Barométer tanulmányának bemutatóján.

Magyarország ötödik a régió országai között a cégfelvásárlások és –összeolvadások számát tekintve, ami megegyezik a korábbi év sorrendjével. Ugyanígy nem történt változás a közép-kelet-európai országok éllovasai között sem: a sort továbbra is Törökország vezeti, amit Lengyelország majd Csehország követ.

12 százalékkal több tranzakció

A EY idei felmérése összesen 102 hazai ügyletet tartalmaz, ami 12 százalékkal magasabb szám az előző évinél, és a régió összes tranzakciójának közel nyolc százaléka.

A jó eszközök Kelet-Európában is hamar megtalálják a vevőjüket Fotó: Balla Zsolt

„A növekedés hátterében főként a Jeremie alapokhoz kapcsolódó tranzakciók állnak, amelyek jellemzően kis értékűek” – mondta a trenddel kapcsolatban Dezse Margaret, az EY tranzakciós tanácsadási szolgáltatások vezető partnere. Szinén a Jeremie alapokhoz köthető kötelező előírások miatt növekszik az ügyletek transzparenciája: a tranzakciók értékét tavaly az ügyletek csaknem felénél (47%) hozták nyilvánosságra, ami jelentős növekedés a 2013-as 25 százalékához képest.

Felerészt szakmai és pénzügyi befektetők

A hazai M&A piacot a belföldi ügyletek uralták, az arányuk valamelyest még növekedett is a korábbi évekhez képest. A külföldre irányuló tranzakciók mindössze az ügyletek 9 százalékában jöttek létre. Az összképet tekintve elmondható, hogy a tranzakciók körülbelül fele-fele köthető pénzügyi- illetve szakmai befektetőkhöz.

Ezen a területen egyébként a regionális átlag érdemben eltér a magyartól: Közép-Kelet-Európában ugyanis összesítve csaknem a tranzakciók kétharmadát szakmai befektetők hajtják végre. A tranzakciók értékének regionális átlagértéke egyébként 12,6 millió dollár volt a tavalyi évben.

Kiemelkedik az IT-szektor

A tranzakciók darabszámát tekintve a legaktívabb szektorok az IT (a hazai felvásárlások csaknem egyharmada ebben a szektorban valósult meg), a feldolgozóipar illetve a szolgáltatások területe voltak. Némileg más sorrend jön ki a tranzakciók értéke alapján: itt az ingatlan, a kis- és nagykereskedelem valamint a logisztikai szektor végeztek az élen.

Ha van jó eszköz, azt megveszik

„Azt látjuk, hogy ha van egy jó eszköz a régióban, akkor az megtalálja a vevőjét. Az IT szektor kiemelt helyzete pedig annak köszönhető, hogy ezen a területen valóban kiváló felvásárlási célpontokkal szolgál a régió” – mondja az adatokkal kapcsolatban Bányai András, az EY tranzakciós tanácsadási szolgáltatások IT-szektorért felelős menedzsere.

Mi jön utána?

Természetesen ezen a területen is jelentős húzóerőt képvisel a Jeremie program, amelynek a befektetési szakasza ebben az évben zárul le. Kevesebb figyelmet kap azonban, hogy a Jeremie melletti pénzügyi befektetők számának változása még a korábbi, alacsonynak tekinthető aktivitáshoz képest is elég sivár képet mutat. Óriási kérdőjel tehát, hogy a program kifutása után mi marad ezen a területen.

Beelőzött a média

A regionális sorrendtől eltérően Magyarországon az elsők között végzett a telekommunikáció és média szektor is, nem elhanyagolható mértékben a Sanoma-Centrál Média dealnek, a Használtautó.hu második ötven százalékának illetve az Expressz eladásának köszönhetően.

Nem minden üzlet

A felmérés egyébként kizárólag a nyilvános adatokból dolgozik – tehát nem tartalmazza a titkos, be nem jelentett üzleteket, illetve azokat a cégfelvásárlásokat, amelyeket bejelentettek ugyan, de bizonyos kritikus paramétereket – például az árat – üzleti titokként kezelték.

Minthogy a felmérés kizárólag a magánszférára fókuszál, így hiányoznak a felmérésből az állami és a magánszektor között létrejött tranzakciók, így az államosítások és privatizációk.