A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal.
Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.
A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület, úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.
Lázár János már februárban beszélt arról, hogy a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban.
A főigazgatóság január végén küldött levelében konkrétan a reklámadó progresszív, azaz sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak gazdasági előnyt jelent, valamint annak mértékét is kifogásolta, közölte februárban az uniós aggályt a Miniszterelnökség vezetője.
A reklámadó tervezetét L. Simon László nyújtotta be tavaly júniusban.
Az adó érinti a magyarországi médiaszolgáltatókat, a külföldön letelepedett, de műsoridejük legalább felében Magyarország területén, magyarul sugárzó szolgáltatókat, a „szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító” személyt vagy szervezetet.