Ötvenmilliárdot kell elkölteni az év végéig

A Jeremie nem ingyenpénz, de még van belőle bőven!

A Jeremie alapokból még ki nem helyezett, mintegy 40-50 milliárd forintnyi összegből körülbelül 30 milliárd az, amire még szerződést sem kötöttek. Indulhat a véghajrá!

2015. december végén a Jeremie alapok forráskihelyezésére kiírt határidő lejár, jelenleg azonban még közel 30 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre - vagyis ekkora az az összeg, ami nemcsak kihelyezve nincs, hanem szerződést sem kötöttek rá, tehát "szabadon pályázható".

Reménykednek a hosszabbításban

Bár a piac szereplőinek egy része reménykedik a 2015. december 31-i határidő meghosszabbításában, a projektgazdáknak egyelőre érdemes a jelenlegi szabályozással számolniuk, ami rendkívül sűrű időszakot, és húzós véghajrát vetít előre.

A Jeremie nem ingyenpénz, de még van belőle bőven!

Különösen, hogy a piac egyöntetű álláspontja szerint a Jeremie-s forrásokhoz lényegesen könnyebb hozzájutni, mint bármilyen külföldi befektetéshez.

Kell egy csapat

"Nem elég a jó ötlet, jól felépített csapatra is szükség van, mely rendelkezik a szükséges kompetenciákkal" - mondta Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere és üzletágvezetője egy, a témában rendezett konferencián. A szakember szerint a megalapozott, részletes üzleti terv is alapvető fontosságú, ami nem csak egy excelt, hanem annál jóval többet jelent. "Mivel a növekedés a nemzetközi piacra való lépés nélkül legtöbb esetben nem elképzelhető, ehhez is rendelkezni kell a megfelelő stratégiával" - tette hozzá Horgos.

Több mint amit elbír

2010 és 2014 között a Jeremie-alapoknak köszönhetően 214 befektetés valósult meg, összesen 75 milliárd forint értékben. Ez pedig olyan nagyságrendű forrás, amit a hazai piac nem biztos, hogy fel tud szívni - figyelmeztettek a rendezvényen részt vevő alapkezelők képviselői.

Nagyítóval kell keresni

"Az elmúlt másfél évben kifejezetten nehezebbé vált a növekedési tőke számára is kezelhető, vagy kis energiával azzá tehető projekteket találni" - mondta Kiss Gábor, a Bonitás KTK Igazgatósági Tagja, hozzátéve, hogy az idő szorításában az ő folyamataik is egyre rugalmasabbakká válnak. "Sokszor a csapatok mentorálásának, inkubálásának feladata is az alapkezelőkre hárul. Coaching jellegű szerepkört is vállalnunk kell, illetve közösen kell kialakítani, hogy egy produktumból hogyan lehet üzletet csinálni" - jellemezte a mostanra kialakult helyzetet Kiss.

Azért meg fogják találni

Az alapkezelők többsége ezzel együtt úgy véli, hogy a rendelkezésre álló forrás nagy részét el fogják tudni költeni az év végéig.

"Azok a cégek, amelyek aktív befektetési tevékenységet végeznek, és megfelelő kapacitással is bírnak, az utolsó fél–háromnegyed évben meg fogják találni a megfelelő partnereket" – mondta ezzel kapcsolatban Szűcs Gergely, a Valor Capital vezérigazgatója. Az ő cége egyébként 100 és 750 millió közötti befektetések felé nyitott, kimondottan az ilyen nagyságrendű forrást igénylő projekteket keresi.

Nő a kockázat

"Sok projekt van jelenleg is előkészítés alatt. Ugyanakkor tartok tőle, hogy a sietség a kockázat aránytalan növekedésével, vagy az ügylet, a megállapodás minőségének a romlásával fog járni," - tette hozzá Eszter Elemér, a PBG FMC alapkezelő igazgatósági elnöke.

Most van itt a lehetőség

"A jelen helyzet óriási lehetőséget jelent a vállalkozásoknak, hiszen sok befektető keresi a jó projekteket. Az ő szempontjukból a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mivel tudják növelni az esélyét annak, hogy tényleg jó projektté váljanak?" - foglalta össze Horgos Lénárd, aki szerint a projektgazdáknak mélységében kell megismerniük a piacukat, alaposan át kell gondolniuk a stratégiájukat, fel kell építeniük a csapatukat.

Fontos kiemelni, hogy egy jól összerakott projektnek a befektetőkkel való alkupozíciója is lényegesen előnyösebb lehet, tehát sokkal jobb feltételeket fog tudni elérni a tőkebevonási tárgyalások során.

Halogatni pedig végzetes lehet, hiszen az alapkezelők most tudnak és akarnak befektetni.