Trükkös kérdések az állásinterjún

Valami kiszámítható, valami meglepő: a kettő elegye erős kötődést épít

Bár sokmindent eldönthet a személyes találkozás, mire egy jelentkező eljut odáig, hogy behívják, a vezető és a HR-menedzser nagyjából tisztában van azzal, alkalmasnak találja-e. Ám épp az ajtajuk előtt kígyózik a sor hasonlóan esélyes jelöltekből. Az viszont gyorsan rangsorolhat köztük, hogyan reagálnak egy meghökkentő kérdésre, amelyről elsőre nem is értik, hogy kerül a beszélgetésbe.

Vannak HR-blogok, amelyek csak csavart labdának nevezik a teljesen témaidegen kérdéseket. Mint a SourceCon egyik szerkesztője mondja, nem érdemes lepergetni őket, mindig oka van, ha egyszer csak előrántják az interjún.

Lehet, hogy maga a kérdés idétlennek tűnik, de ha ezen múlik, hogy visszahívnak-e valakit, sokat megér, hogy a válasz ne legyen az.

Illik a mi kis világunkba?

A képességek, készségek, előtörténet, alkalmasság szinte hiánytalanul kimazsolázható a cv-ből, az ajánlásokból, a közösségi médiából és néhány telefonhívásból. De hogy az adott cég vállalati kultúrájába beleillik-e a jelentkező, annak valószínűleg csak egyéni módszerekkel lehet utánajárni. Más szóval a pozitivitásnak, a humorérzéknek, és annak, esélyes-e ráérezni a szervezeti hétköznapok apró részleteire. Vagy egyszerűen csak olyasvalakit keresnek, aki jól érzi magát a bőrében, és erről így informálódnak a leggyorsabban.

Ha meglepő is, nem öncélú a különös kérdés Forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/Jean-Christophe Bott

Nem lehet mindent élesben tesztelni

Ha a pályázótól egyszer csak arról érdeklődnek, melyik két államot tüntetné el az ötven közül, hány tehén él Kanadában, esetleg mit mondana a pingvin, amelyik épp most lépne be a szobába szombréróban, igenis informatív, hogy a válaszban hogyan formálja meg a gondolatait, hogyan érvel, hogyan vitatkozik. A szarvasmarhákkal és a sarki madárpopulációval elletétben ugyanis ezek szempontok a csapatmunkában. Nagyon is van abban ráció, hogy azt is tesztelik, hogyan áll helyt egy leendő kolléga a teljesen kiszámíthatatlan helyzetben – miért ne próbálnák ki tűz nélkül, hány másodperc alatt találja meg a poroltót?

Az alábbi öt kérdést meg is fejti nekünk a SourceCon és a Glassdoor.

Ki nyerne, ha Pókember és Batman összeverekedne?

Mennyire vagyunk döntésképesek, hogyan érvelünk az igazunk mellett, hogyan gyűjtünk információt, és milyen könnyen állunk elő kreatív magyarázatokkal.

Ha egy reggel 2000 olvasatlan emailre ébredne, és csak 300-at nézhetne meg, hogyan döntené el, melyik legyen az?

Hogyan állapítjuk meg a fontossági sorrendet a feladatainkban, milyen projektmenedzser válna belőlünk, mennyire fejlett a kommunikációs készségünk, és hogyan tudunk rendet vágni egy természetellenesen nagy kupacban.

Ki a kedvenc Disney hercegnője?

Mit értékelünk igazán a csapattársakban, mennyi bennünk a játékosság, illetve állítólag, aki azen nem kezd el nevetni, az ne égessen kalóriát a további próbálkozásokra, mert a vállalati kultúrából ki fog lógni.

Hogyan írná le a sárga színt egy vaknak?

Mennyire tudunk átjárást teremteni az érzeteink és a szókincsünk között, hogyan állunk hozzá a kényes helyzetekhez, az érzékeny kérdésekhez, jól bánunk-e a szavakkal.

Mennyit fizetne ma egy olyan gépért, amelyik élete végéig százdollárosokat állítana elő?

Hogyan közelítjük meg az időt taktikai és stratégiai szempontból, hogyan kezeljük a kockázatot, illetve milyen gyorsan és mennyire kifinomultan végezzük el ezt a konkrét számítást.

Így csinálják a nagyok

„Képes arra, hogy egyszerre mondja ki, Peter Pepper picked a pickled pepper és eladjon egy mosógépet?”

Mastercard

„Hogyan kommunikálnának az emberek egy tökéletes világban?”

Novell

„Nyaralni mennénk a feleségemmel. Mit ajánl, hova utazzunk?”

Pricewaterhouse Cooper

„Mekkora szöget zárnak be a mutatók, ha 11:50 az idő?”

Bank of America

Lerf Andrea coach szerint a provokatív kérdések akkor kerülnek elő, amikor az interjúztatók azt érzékelik, hogy nagyon betanult a szerep, ha fontos, hogy kimozdítsák a komfortzónájából a jelöltet. „A határfeszegető, zavarba ejtő kérdésekre nem lehet felkészülni, ilyenkor az ember mutatkozik meg – mondja. – Fontos, hogy a jelölt ne támadásnak élje meg, senki nem arra játszik, hogy neki rossz legyen. A HR-es vagy a vezető ilyenkor a valódi reakcióit igyekszik előcsalogatni, már csak azért is, mert számos területen sok a váratlan helyzet, fontos letesztelni, ki milyen ötlettel áll elő ilyenkor. A jelölt tehát ahelyett, hogy megsértődne, vegye elő a kreativitását, találja fel magát, de adott esetben legyen képes egy meghökkentő kérdésre azt mondani, kösz, nem, és legyen képes felmérni, mikor fontosabb ez, mint a frappáns válasz. A nem dobozkérdésekre adott feleletekből arra is tudunk következtetni, mennyire tudatos ember, mennyire ismeri önmagát.”