Már sértegetik egymást az EU és a görögök

Greek PM Alexis Tsipras has been welcomed to Brussels by European Commission President Jean-Claude Juncker. Photograph: Yves Herman/Reuters

A Twitteren folytatott nyilatkozatháborúba torkollott a görög kormány és a hitelezők közti tárgyalások megszakadása. Görögországban nem okozott pánikot a bankzárlat, akinek volt pénze, már kivette. A görögök vasárnap szavaznak a hitelezők ajánlatáról, a baj csak az, hogy a jelenlegi mentőcsomag, aminek a meghosszabbításáról a tárgyalások szóltak, már napokkal azelőtt lejár, vagyis tulajdonképpen már nem lesz miről szavazni. Jean-Claude Juncker szerint a görög kormány elárulta. 

Egyértelműen politikai célú az a nyilatkozatháború, amely június 29-én, hétfőn reggel tört ki Athén és Brüsszel között a Twitteren. Az Európai Bizottság elnöke vasárnap görögül posztolta ki üzenetét a közösségi oldalon. Jean-Claude Juncker ehhez mellékelte az Athénnak szánt költségvetési javaslatait tartalmazó 10 oldalas dokumentumot is. (A politikus szóvivője egyébként görög.)

Az Európai Bizottság elnöke úgy érzi, elárulták. Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Nyilatkozatháború

Juncker hamar választ is kapott, méghozzá Nikosz Pappasztól, a görög kormányfő legközelebbi szövetségesétől. „Nézzétek meg ezt a nem létező ultimátumot” – írta a kép alá, amelyen a hitelezők javaslatait tartalmazó dokumentumot tartja.

„Azt akarják, hogy mindenre igent mondjunk” – közölte az államminiszter.

Ιδού το "ανύπαρκτο" τελεσίγραφο. Ζητάνε να πούμε "ΝΑΙ σε όλα". pic.twitter.com/j2Gn3g3gJY

— Νίκος Παππάς (@nikospappas16) June 29, 2015

Az üzengetés odáig fajult, hogy Juncker hétfő kora délutáni sajtótájékoztatóján személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatban kelt ki a görög kormány ellen.

Juncker: A görögök elárultak

Az Európai Bizottság elnöke szerint Athén elárulta őt az önzésével és a populizmusával. „Egy demokráciát szembeállítani másik tizennyolccal nem méltó a nagy görög nemzethez” – jelentette ki a politikus. Juncker személyes sértésektől sem mentes beszédében megemlítette, hogy a görögök túldramatizálták a nézeteltéréseket.

Juncker és Ciprasz között megromlott a viszony. Forrás: Yves Herman/Reuters

„Mindent megtettem, hogy megszülessen a megegyezés, de a görögök vagy halogatták, vagy szándékosan megváltoztatták a javaslataikat” – mondta. "Azt szeretném, ha vasárnap a görögök igennel szavaznának" – tette hozzá Juncker.

Váratlan bejelentés

Pedig a múlt héten szombaton még mindenki abban bízott, hogy sikerült megegyezni, ekkor azonban bombaként robbant Alekszisz Ciprasz bejelentése a tervezett népszavazásról. Az Eurócsoport ennek hatására be is rekesztette a megbeszéléseket, Athén és a hitelezők között pedig azóta is éles hangú nyilatkozatok váltják egymást.

Megvédik Görögországot

Szombat óta Alekszisz Ciprasz is minden formában azt kommunikálja, hogy megvédi Görögországot a támadások ellen.

A görög nép méltósága a zsarolással és az igazságtalansággal szemben a remény és a büszkeség üzenetét fogja küldeni Európának”

– írta a kormányfő.

Alekszisz Ciprasz mindenkit meglepett azzal, hogy népszavazást jelentett be Forrás: POOL/Reuters

Politikai öngyilkosság

Elemzők szerint a görög kormányfő ötlete nem volt meglepő, hiszen pártja idén januárban azzal az ígérettel nyert választást, hogy nem lesznek megszorítások, és az országa bent marad az Európai Unióban. Ciprasz ugyanakkor azt is pontosan tudja, hogy ha el akarja kerülni a csődöt, igent kellene mondania a hitelezők javaslataira. A tűhegyen táncoló miniszterelnök ezért úgy számolt, hogy ha a görögök nemet mondanak a javaslatra, védeni tudja magát az eurózóna pénzügyminiszterei előtt, hiszen ő csak a „nép akaratát” teljesíti.

Az biztos, hogy Ciprasz számára politikai öngyilkosság lenne a hitelezők javaslatának feltétel nélküli elfogadása.

Ezzel ugyanis nemcsak a választási ígéretét szegné meg, hanem magára haragítaná a pártja nagy részét is, akik ellenzik a megegyezést.

A kormányfő most mindent megtesz, hogy ne veszítse el a hitelességét, és ne kelljen lemondania, ráadásul azt is tudja, hogy egy újabb parlamenti választás kiírása még mélyebb káoszba taszítaná az országot.

Egyelőre nincs pánik

Az emberek Görögországban nem pánikolnak: akinek volt pénze, az már kivette a bankból, csak keveseket érint érzékenyen, hogy a kormány egy hétre bezáratta a pénzintézeteket, a pénzfelvételeket pedig napi 60 euróban maximálta. A kivételt azok a nyugdíjasok jelentik, akik nem használnak bankkártyát, a nyugdíjukat személyesen, bankfiókban szokták felvenni.

Több görög bank bezárt ajtaja előtt kisebb-nagyobb nyugdíjascsoportok alakultak ki már hétfőn délelőtt, a bankzár első napján. A görög sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy néhány fiók ideiglenesen kinyit majd, hogy az idősek hozzáférhessenek a nyugdíjukhoz.

Főleg nyugdíjasoknak jelent gondot, hogy nem nyitottak ki a bankok Forrás: AFP/Aris Messinis

A bankokban nincs pénz

A tőkekorlátozást és a bankzárat ezért vezette be a görög kormány, mert az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy nem emeli tovább a görög bankoknak nyújtott likviditási keretet. Sőt, korábban olyan hírek jelentek meg, hogy csökkenteni fogják. Az EKB korábban a vészhelyzeti likviditási mechanizmusból pótolta napi rendszerességgel a betétesek által a görög bankokból kivont készpénzt, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.

Összeomolhat a bankrendszer

Jelenleg a bankrendszer összeomlása a legközelebbi veszély Görögország számára. A görög bankokban nincs annyi tőke, hogy önállóan talpon tudjanak maradni, ezért feltétlenül szükségük van az EKB által biztosított likviditásra.

A csőd még messze lehet

Ami az államcsődöt illeti, Athén következő hiteltörlesztése az IMF felé esedékes, június 30-án, kedden. Christine Lagarde IMF-vezér korábban azt nyilatkozta, hogy Athén semmiféle haladékot nem fog kapni. Ugyanakkor

a Valutaalap késedelmes kötelezettségekkel kapcsolatos szabályzata szerint minden országnak egy hónap türelmi idő jár a határidő után.

Arról, hogy mi történhet, ha Athén nem fizet az IMF-nek, itt írtunk bővebben.

Christine Lagarde szerint nincs haladék, pedig az IMF mindig hagy egy hónap türelmi időt Forrás: MTI/EPA/Diego Azubel

Nem lesz miről népszavazni

Június végén azonban nem csak az IMF-törlesztés esedékes, ekkor jár le Görögország jelenleg futó mentőcsomagja az Eurócsoporttal, emlékeztet az RBC bank elemzője. A tárgyalások egyelőre csak ennek meghosszabbításáról szóltak. A hitelezők követeléseiről tartandó népszavazás viszont csak július 5-én, vasárnap lesz,

vagyis ha a felek hagyják lejárni a mentőcsomagot, a görögöknek tulajdonképpen nem lesz miről népszavazniuk vasárnap.

Még ha a népszavazáson a választók támogatják is a megszorításokat, a kormánynak és a hitelezőknek új mentőcsomagról kell megállapodniuk, amit aztán az Eurócsoport összes törvényhozásának jóvá kell hagynia.