Vége egy kiemelkedő korszaknak

BRICS-országok Putyin orosz elnök
Russian President Vladimir Putin (L), Indian Prime Minister Narendra Modi (3rd L), Brazil's President Dilma Rousseff (C), Chinese President Xi Jinping (4th R) and South African President Jacob Zuma (2nd R) walk after the welcoming ceremony during the BRICS Summit in Ufa
Vágólapra másolva!
A nyersanyagárak folyamatos lemorzsolódása újabb, fontos világgazdasági átrendeződést indított el a színfalak mögött. Egyre inkább egyértelművé válik, hogy a nyersanyagtermelő országok fokozódó problémákkal szembesülnek, ami hatással lehet a fejlett országokra is, megkötve ezáltal a jegybankok kezét. 
Vágólapra másolva!

A nyersanyagárakon múlik minden

Eltekintve attól a több ezer milliárd dollárnyi monetáris stimulustól, amelyet a világ vezető jegybankjai a pénzpiacokba pumpáltak, a 2008-2009-es válságból való talpraállás legnagyobb részt a BRIC-országoknak (Brazília, Oroszország, India, Kína) köszönhető. A brazil, orosz és kínai gazdaság nyersanyagexporttól való függőségére óriási hatást gyakorol az árupiaci termékek áralakulása, már pedig azok 2002-2008 között óriási emelkedésen mentek keresztül, hogy aztán néhány hónap leforgása alatt összeomoljanak saját súlyuk alatt. Aztán a válság kitörése után újabb emelkedő peiródus köszöntött be az árupiaci termékek piacán, ami kihúzta a BRIC-országokat a bajból. De a jókedv tiszavirág életűnek tűnt, hisz mind a mezőgazdasági, mind a fémek és az energiahordozók ára lejtőre került, így joggal merül fel a kérdés:

mely országok vagy régiók lesznek a világgazdaság motorjai, ha újra kiesik a BRIC-csoport?

- írja blogbejegyzésében Ashraf Laidi piaci szakértő.

Mert úgy tűnik, hogy a 2000-es évek első évtizedében tapasztalt nagy árupiaci szuperciklus, amit leginkább Kína mérhetetlen nyersanyagigénye táplált, eléggé a végét járja, hatalmas kihasználatlan kapacitásokat hagyva maga mögött. Koránt sincs annyi nyersanyagra szüksége a világnak, mint amennyire korábban volt.

Újra nehéz helyzetben a BRIC-országok

Oroszország nehezen viseli az olaj és a földgáz árának egy éve tartó esését, mivel az ország exportjának 83 százaléka származik nyersanyagokból. Hasonlóan függő helyzetben van Brazília is, amelynek igazából sosem sikerült a több lábon állást megvalósítani, hisz a vasérc, a szója, a kávé és a cukor exportja a teljes kivitel 64 százalékát tesz ki. Kínában történt egy kis változás, mivel a finomított olaj és a fémek exportja jelentős mértékben visszaesett. Az éves exportnövekedési ütem 3 havi mozgóátlaga mínusz 2 százalékon áll, ami óriási változás a 2010-2013 között tapasztalt 20-30 százalékos növekedési ütemhez képest.

Ugyanakkor India nem áll rosszul néhány strukturális reformnak, illetve a nyersanyag importnak (és nem exportnak) köszönhetően, hisz a csökkenő árak mellett olcsóbban tudja beszerezni az ország számára fontos árucikkeket - elemzi a helyzetet Ashraf Laidi.

Ne hasonlítsuk 2009-hez!

A BRIC-országok GDP alakulásából kiderül, hogy a brazil és a kínai adat a 2009-es válságmélypontra esett vissza. Oroszország ugyan recesszióba süllyedt, de mégsem olyan éles a visszaesés, mint amit a 2008-2009-ben tapasztalt olajár zuhanásnál lehetett tapasztalni, hisz az akkori árfolyamösszeomlás sokkal intenzívebb volt.

A BRIC-országok GDP-jének alakulása 2006 óta, illetve az árupiaci termékek árának változása Forrás: AshrafLaidi.com

Az amerikai multik nagyon megérzik a változást

A dollár egymúlt egy évben tapasztalt erősödése máris érezhető nyomás alá helyezte az amerikai exportot, ami egyáltalán nem jelent ígéretets jövőt, pláne ha mellé tesszük a feltörekvő piacok irányából érkező kisebb keresletet. És ez ugyanúgy értelmezhető a visszaeső kínai keresletre is, amelyet még az ottani tőzsdepánik és annak eredőjeként elpárolgó vagyonok is tetéznek. A nagy technológiai óriások, mint az Apple és a Twitter sokat várnak a kínai piactól, de ez még problémákba ütközhet - vélekedik Ashraf Laidi .

Mit lép a FED?

Amikor a FED döntéshozói az egyre alacsonyabb munkanélküliségi rátáról és a javuló munkaerőpiaci körülményekről beszélnek, érdemes lenne őket az importált defláció veszélyeire is emlékeztetni, ami a feltörekvő piacok oldaláról gyűrűzhet be. Ez most teljesen más, mint ami 2008-ban volt, amikor az USA gyenge dollár és magas infláció mellett ment bele a válságba, hiszen ezen körülmények és tartalékok most nem állnak rendelkezésre, sem belföldön, sem a feltörekvő piacokon.

Így óriási kérdés, hogy az amerikai jegybankárok mit kezdenek a mostani helyzettel, hisz amíg az USA-ban és Európában folytatódhat vagy szinten maradhat a gazdasági növekedés, addig a fejlődő piacok oldaláról egyáltalán nem ilyen kedvező a kép, mint ahogy a fenti elemzés is bizonyítja. Ennél fogva könnyen lehet, hogy a FED sem lesz oly' bátor a kamatemeléssel, és tényleg nagyon lassú ütemben emelkedhet az irányadó kamatráta, vagy akár ki is tolódhat az első monetáris szigorítás időpontja a piac által várt szeptemberi lépéshez képest.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!