Óvatosan, de folyamatosan próbál talpra állni a kínai tőzsde, a két héttel ezelőtti mélypont óta 20 százalékkal került feljebb az árfolyam, bár a pénteki kereskedést 1,3 százalékos mínusszal a Shanghai Composite index. Így egy hat napja tartó emelkedési sorozat végére került most pont.
Az indexek felfelé kapaszkodása azután indult el, hogy a kínai kormány legalábbb negyvenféle módon avatkozott bele a tőzsdei folyamatokba, megpróbálva felfelé tornázni a mutatókat, kivédeni az utóbbi évek legnagyobb pánikját. Még a jegybanki kamatvágás és az állami részvényvásárlás is belefért az arzenálba.
A Reuters számításai szerint
a kínai hatóságok összesen ötezer milliárd jüant (800 milliárd dollár) mozgósítottak a pánik megfékezése érdekében - ez az összeg pedig majdnem 10 százaléka a teljes kínai GDP-nek.
A rengeteg pénzre azért volt szükség, mert az ország tőzsdéin körülbelül egy hónapja pánik tört ki: hirtelen mindenki egyszerre akart megszabadulni részvényeitől, az árfolyamok így zuhanni kezdtek. Alig három hét alatt 34 százalékot esett a legfontosabb tőzsdeindex, a Shanghai Composite, a zuhanás miatt pedig összességében négyezer milliárd dollár (az éves magyar GDP negyvenszerese!) tűnt el a befektetők zsebéből, ennyivel csökkent ugyanis az ottani tőzsdén forgó cégek értéke.
A kínai piaci csodafegyver, az állam lehengerlő beavatkozása viszont akár visszafelé is elsülhet. Az, hogy nyilvánvalóvá vált, a hatóságok gyakorlatilag bármit megtehetnek a tőzsdén, nem erősíti a befektetők bizalmát - mondta a Marketwatchnak Chris Konstantinos, a RiverFront portfóliómenedzsere.
Nem hiszem, hogy ezek a lépések bárkit is a kínai piac átláthatóságáról győznének meg"
- fogalmazott a befektető.
Szerinte egy ilyen agresszív beavatkozás inkább elriasztja a tőkét a kínai értékpapíroktól, mintsem vonzza.
A RiverFront alapkezelője nem az első, aki hasonló aggályokat fogylmaz meg.
A kínával kapcsolatban általában optimista Bridgewater Associates is figyelmeztetést adott ki nemrég, hogy a kínai piaci felfordulásnak még lehetnek negatív következményei. Hasonlóan nyilatkozott Paul Singer az Elliot Managementtől, illetve Bill Ackman, a Pershing Square Capital Managementtől.
A gyors növekedés, majd a legalább ilyen ütemű zuhanás talán sok befektető számára tette világossá, hogy a kínai piac egyszerűen nem működik megbízható módon"
- idézi a Marketwatch Michael Spencert, a Deutsche Bank szakértőjét, aki egy elemzésében fogalmazott így. "Tisztán látszik, hogy az a reform, amelynek segítségével a piacot a tőkeallokáció fő szereplőjévé tették volna a döntéshozók, komolyan megakadt" - írta.
Az állami tulajdonba került részvényekkel kapcsolatban egyébként azt látja járható útnak az elemző, amit egyszer Hongkongban már végigjárt az ottani szabályozó. Tudniillik, a felvásárolt papírokat egy alapba helyezték, újrastrukturálták, majd fokozatosan eladták, ezzel újra forgalomképessé téve azokat. Ha Kína ugyanezt az utat választja, a hatalmas mértékű felvásárlás még akkor is kísérti majd a piacokat egy ideig - mondta.
Ilyen bizonytalan kilátások mellett csak a magas kockázatot is vállalni képes befektetők vásárolnak Kínában - és még ők is csak H-típusú részvényeket vesznek, azaz olyan cégek papírjait, amelyek Kínai belső területein működnek ugyan, de részvényeiket Hongkongban jegyzik.
Chris Konstantinos ehhez azért annyit hozzátett a Marketwatchnak, hogy a kínai tőzsdék nagyon fiatalok, mindössze 30 évesek. "Az ország lakói egy újdonsággal ismerkednek éppen, nem csoda, ha ilyen hibák becsúsznak. Biztos vagyok viszont abban, hogy tanulnak a hibáikból, és később a javukra válik ez az egész felfordulás." - zárta mondandóját a szakértő.