Víz alá nyomta Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt Angela Merkel - ezzel a guantánamói kínzási hasonlattal írta le a brüsszeli tárgyalásokat egy uniós tisztségviselő. A forrás szerint a német kancellár, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke és Francois Holllande francia elnök azzal szembesítették Cipraszt a találkozójukon:
vagy azonnal beleegyezik az unió által javasolt reformokba, vagy elhagyja az euróövezetet és végignézni, ahogy összeomlik a görög bankrendszer.
Az euróövezet állam-és kormányfőinek találkozója még véget sem ért, de Athénban már elkezdtek gyülekezni a tüntetők a rendkívüli megszorítások miatt. A Szirizán belül is óriási az ellentét, a kormánypárt képviselői szinte sokkot kaptak a kiszivárgott megszorítási intézkedések hallatán.
Az biztos, hogy az euróövezet vezetői nagyon kemény feltételeket szabnak Athénnak, ha újabb mentőcsomagot akar kapni. Ciprasz abban sem reménykedhet, hogy megbíznak benne, Angela Merkel ugyanis már korábban kijelentette, hogy
senki nem bízik már a görögökben.
A pénzügyminiszterek vasárnap délutánig egyeztettek Görögország sorsáról. A találkozó után úgy nyilatkoztak: jelentős előrelépéseket sikerült elérniük, de néhány jelentős ügyben az állam-, illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk, ezért átadták nekik a stafétabotot. A mindent eldöntő tanácskozás vasárnap délután négy órakor kezdődött.
"Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam-, illetve kormányfőknek kell dönteniük" - mondta Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter.
A kiszivárgott, négyoldalas tervezetben maradtak zárójeles, nyitott kérdések. Ezek egyike, hogy
Görögország egy időre elhagyhatná az euróövezetet.
A német kancellár szombaton ezt még teljes képtelenségnek nevezte.
Ezen kívül ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlensége, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba.
A pénzügyminiszterek mindezért 82–86 milliárd eurós hitelt biztosítanának
– ez az összeg jóval magasabb a Ciprasz által június végén felvetett 30 milliárdnál, de még az IMF által szükségesnek tartott 50 milliárdnál is.