A 2024-es ötkarikás játékok budapesti rendezése esetén a Duna és a Hungária körút képezné az olimpiai szerkezet két fő tengelyét – a PwC megvalósíthatósági tanulmánya szerint ez lenne „az olimpia főutcája”. A Hungária körúton például a rendezvény idejére mindkét oldalon egy-egy sávot dedikáltan az olimpiára foglalnának le: ezeket a VIP-sávokat a sportolók, a rendezők használhatnák.
A vezetői összefoglaló is több oldalon taglalja, mi mindent kellene átrendezni, megépíteni a fő helyszínnek kinézett észak-csepeli területen, a Kvassay Jenő út környékén – még a csepeli HÉV-pálya nyomvonalát is át kellene helyezni, így lenne elegendő hely az atlétikai stadionnak és a köré szervezett olimpiai parknak.
Jelenleg így néz ki az olimpiai parknak kinézett terület:
A 60 ezer férőhelyes fő stadiont a Rákóczi híd pesti hídfőjénél kialakított közösségi közlekedési csomóponttól lehetne megközelíteni, ez lenne a fő irány. A létesítményt az olimpia után visszabontanák 15 ezer férőhelyesre – elvégre az olimpiától függetlenül épül a Puskás Ferenc Stadion is, két ekkora stadionra pedig nincs szüksége Budapestnek.
Kiemelt kockázatként írják le a tanulmányban, hogy az olimpiai fő helyszínnek kinézett terület jelenleg csak egyetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik, ezért Észak-Csepelen szükség van újabb közúti kapcsolatokra – itt visszaköszön a korábbi városfejlesztési tervekből már ismert Galvani úti Duna-híd megépítése is. Gyakorlatilag két új hídra kell gondolni a Galvani út–Kén utca nyomvonalán:
Ugyanakkor egy olimpia megrendezéséhez nem csak az adott helyszínek, az olimpiai park és falu megépítése szükséges: ahhoz, hogy ezeket megfelelően el lehessen érni, megfelelően ki lehessen szolgálni az idelátogató több százezer embert, több beruházásra is szükség van.
Három beruházási nemet lehet megkülönböztetni:
Az ötkarikás játékokhoz szükséges olimpiaspecifikus fejlesztésekre a PwC szerint 1043 milliárd forintra van szükség. Ez a közvetlen költség, amelyet eszköz- és ingatlanértékesítésekkel csökkentve 774 milliárd forintra jönne ki a rendezés teljes költsége. Emiatt nagyon sok múlik azon, hogy egyes beruházásokat hova sorolnak.
Utóbbi két tétel – amelyek közvetlenül nem tartoznak az olimpia költségéhez – a PwC szerint 2070 milliárd forintot tesz ki. A hatástanulmány szerint
az olimpiához szükséges fejlesztések túlnyomó része alapeseti vagy előrehozott projektnek tekinthető,
és csak kisebb részük (33 százalékuk) az, amely olimpia nélkül nem merülne fel.
A tanulmány szerint a közlekedési projektek teljes költsége 1 900 milliárd forintot tenne ki.
Ebből mindössze 28 milliárd forintot (1,5 százalék) írnak az olimpiai fejlesztésekhez – 1872 milliárd forintnyi beruházást a PwC alapeseti és előrehozott projektként azonosított.
Miután a 4-es metró összköltsége 452,5 milliárd forint volt,
az olimpiarendezéshez körülbelül négy 4-es metrónyi pénzre lenne szüksége a fővárosnak közlekedésfejlesztésre.
A közlekedési beruházások 57 százaléka országos projekt – a cél Budapest megközelíthetőségének, valamint a vidéki helyszínek elérésének javítása. A maradék 43 százalék a fővárosi projektek költségét teszi ki.
Havi két sör
Az olimpiarendezés költsége összesen nettó 774 milliárd forintra becsülhető – ez 11 év alatt egy emberre lebontva alig több mint évi 7 ezer forintot jelent átlagosan, vagyis 595 forintot havonta.Budapest egész közlekedési rendszerére úgy kell tekinteni, hogy annak alapvetően jó karban kell lennie, ha olimpiát akarunk rendezni. Olimpia nélkül is az lenne a kívánatos, hogy jó karban legyen, de olimpiarendezésnél ez különösen fontos, mondta az Origónak Takács Miklós, a Főmterv közlekedéstervezési igazgatója.
A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében is részt vevő szakértő szerint az nagyon relatív, hogy egy város alkalmas-e a rendezésre. Szerinte
Budapest közlekedési hálózata, rendszere európai összehasonlításban sem rossz.
A rendezéssel kapcsolatos kihívást ott érzi, hogy „három hétig csúcsra kell járatni ezt a rendszert”.
Ha a fővárosi közlekedés műszaki alkalmassága nem elég korszerű, nem elég fiatal, akkor az olimpiarendezés három hete alatt akár be is dőlhetne. Például a buszpark jelentős része (35-40 százalék) régi Ikarusokból áll. A szakember szerint ezekkel a buszokkal nagy bátorság lenne nekivágni egy olyan időszaknak, amikor tényleg csúcsra kell járatni a közlekedési rendszert.
Hihetetlen rugalmassággal bír egy ekkora város.”
Takács Miklós egy példát is említett: a Széll Kálmán tér felújítása, a budai fonódó villamoshálózat fejlesztése mellett az Őrmezőt is feltúrták, de Budapest tudott alkalmazkodni.
„Egy háromhetes rendezvény az itt élőktől alkalmazkodást és komfortcsökkenést kíván, de a város szerintem elbír vele” – közölte a szakember, aki nem hiszi, hogy a teljes költségen belül a budapesti közlekedésfejlesztés jelentős részt vinne el.
Biztosan nem attól lenne hangos a sajtó egy esetleges rendezést követően, hogy elsőrangú, 21. századi közlekedés volt Budapesten. Ugyanakkor Takács Miklós nem hiszi, hogy a fővárosi közlekedés botrányt okozna, nem működne, összedőlne.
Kilenc év elég ahhoz, hogy Budapest zökkenőmentesen felkészüljön a rendezésre.”
Amennyiben az Agenda 2020 valóban azt célozta meg, hogy a kisebb városok is hozzáférhessenek a rendezéshez, és nemcsak óriásbüdzsékkel rendelkező nagyvárosok, akkor szerinte
„Budapest iskolapéldája lehet ennek a döntésnek”,
és kifejezetten jó eséllyel bírhat, a többi szerinte diplomácia kérdése.
A NOB tavaly decemberben fogadta el az Agenda 2020 programot, amely révén a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet olimpiákat rendezni. Azzal a céllal hozták létre, hogy utat nyissanak a Budapest méretű városok olimpiarendezésének.
Hasonló állásponton van Török Gábor politológus is, akivel az Origo korábban készített interjút. A politikai elemző szerint az Agenda 2020 kétségtelenül megadja a lehetőséget arra, hogy olyan méretű városok, mint Budapest, ésszerű keretek között olimpiát rendezzenek, ugyanakkor ez még nem volt kipróbálva.
„Kérdéses, hogy vajon az Agenda 2020 egy komoly szándék-e. Ha lehetne az Agenda 2020 alapján olimpiát rendezni, akkor akár lehetne Budapesten is olimpiát rendezni, de egyébként ésszerűtlen és értelmetlen lenne” – mondta Török Gábor.
Az Országgyűlés július elején fogadta el azt a határozatot, amely szerint a parlament támogatja az ötkarikás játékok budapesti megrendezésének megpályázását. A MOB közgyűlése júniusban szavazta meg, hogy Budapest pályázik, majd a Fővárosi Közgyűlés is úgy döntött, hogy támogatja a kezdeményezést.