Oroszországi és franciaországi látogatása után Mohammed bin Salman, a szaúdi korona várományosa 23 milliárd dollár összértékű szerződéssel tért haza nemrégiben. A mindössze 29 éves politikus a repülőgépgyártásban és az energiaszektorban ütötte nyélbe az ügyleteket – közölte a Bloomberg.
Az Egyesült Államokkal kötött házasság nem feltétlenül kell, hogy monogám legyen”
– jellemzi a szaúdiak hintapolitikáját Saud al-Faisal herceg, volt külügyminiszter.
A szaúdiak hűtlenkedését valószínűsíthetően a hónap közepén tető alá hozott amerikai-iráni ügylet generálta.
Az iráni megegyezés az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia több éves bizalmi viszonyát kezdte ki”
– értékelte a fejleményeket Paul Sullivan, a Georgetown Egyetem Közel-Kelet szakértője. Bár a 2001. szeptember 11-i terrortámadás is megrengette a két ország kapcsolatát, amikor a 19 elkövetőből 15-ről derült ki, hogy szaúdi állampolgár, mégis a mostani egyezménytől jobban tartanak az olajkirályságban. Szaúd-Arábia Irán gazdasági megerősödésétől tart, vagyis a szankciók eltörlése gyors növekedési folyamatot indíthat be az Iszlám Köztársaságban, ami révén nagyobb befolyást érhet el a régióban.
A tetemes közkiadásairól elhíresült ország a nyomott olajárak miatt kevesebb bevételre is számíthat az elkövetkezendőkben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szaúdiak a jövőben szűkölködni fognak, hiszen rendesen betáraztak az eddigi olajprofitból. Ahogy arról korábban beszámolt az Investor, az ország még tavaly augusztusban 737 milliárd dollár tartalékkal rendelkezett, ami a magyar GDP több mint hétszeresének felel meg. A királyság emellett 4 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú kötvényt bocsátott ki a régiós tőkepiacokon, és a jegyzésből befolyó összeget többek között a tetemes közkiadások fedezésére fordít.
Szaúd-Arábia és Oroszország viszonyát folyamatos bizalmatlanság jellemezte. A két ország között első felmerülő konfliktus Szíria kérdése, míg Putyin Bashar al-Assad, szíriai elnök rezsimjét támogatja, addig a szaúdiak a felkelők oldalán állnak. A szükség viszont nem először bont törvényt, hiszen a
szankciók bevezetése óta az orosz elnök elől elzárultak a nyugati pénzcsapok, míg a szaúdiaknak is Iránnal kell osztozkodni az USA kegyein.
Így a változó regionális és globális geopolitikai viszonyok miatt új szövetségek alakulhatnak. Mohammed bin Salman júniusban tette tiszteletét Szentpéterváron, ahol Vlagyimir Putyinnal 10 milliárd dollár értékben kötött kétoldalú megállapodásokat, amelyek infrastrukturális, mezőgazdasági, gyógyszeripari és logisztikai projektekre terjednek ki.
A szaúdi korona ifjú várományosa az orosz látogatást követően egyből Párizsba repült, ahol két atomerőmű megvalósíthatósági tanulmányaira szerződött le. Bin Salman emellett még 30 Airbus A320-ast és 20 Airbus A330-ast vásárolt potom 8 milliárd euróért (kb. 2,5 ezer milliárd forint). A két fél összesen 13,3 milliárd dollár értékben szerződött.
"A Közel-Kelet eddig sem volt egy nyugodt régió, de az utóbbi évek fényében a szaúdiak is igyekeznek több lábon állni”
– mondta Fahad Nazer, a JTG politikai elemzője.
Az erősödő orosz és francia szál mellett a kínaiak itt is jelen vannak. Az arab ország és Kína között a sokáig 4 százalékon álló kereskedelmi forgalom az elmúlt évben már 13 százalékra emelkedett, hasonló mértékűre, mint amit az Egyesült Államokkal folytat (az amerikai kereskedelem még 19 százalékot tett ki 2001-ben).
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverszállítója állama, Szaúd-Arábia pedig a világ 15 legnagyobb hadiipari vásárlói között van számon tartva. Megingott bizalom ide vagy oda, a kereslet és a kínálat találkozik. A szaúdi hadi költés elérte a 17 százalékot, vagyis 80,8 milliárd dollárt (22,7 ezer milliárd forint) tesz ki éves szinten. Irán miatti aggodalom miatt valószínűsíthetően még tovább emelkedik.
A pénznek nagy meggyőző ereje van, így kétlem, hogy a szaúdi vezetők elfordulnának USA-tól az iráni megállapodás miatt, hiszen nem tudnák másik országgal helyettesíteni”
– véli James Dorsey, a szingapúri Nanyang Technological Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője.