Beüthet az iráni olaj, de mégis mikor?

Az iráni olaj készen áll a visszatérésre

Hosszú évek után Irán engedélyezte, hogy a nemzetközi közösség szorosan felügyelje atomprogramját. Irán annyit kért cserébe, hogy a nyugati hatalmak engedjék ki az országot a gazdasági karanténból, azaz szüntessék meg a büntetőintézkedéseket. A Nyugat pedig fokozatosan fel is oldja a szankciókat. A piac pedig már ugrásra készen várja az iráni olaj beáramlását főleg, hogy jelentős olajkészletek kerültek az Iszlám Állam uralma alá Szíriában és Irakban, viszont tartogat még ezen kívül bőven meglepetéseket a szektor.

Mégis mikor?

A legoptimistább forgatókönyv szerint is a szankciók feloldását követően még egy évre szüksége van az olajországnak, hogy a kitermelés szintje elérje a 2012-es embargó bevezetése előtti szintet, amelyet az ország nukleáris programja miatt szabott ki az Európai Unió. A piacon viszont már történtek meglepetések az elmúlt években nem egyszer, így a Bloomberg elemzője is óvatosan bocsátkozik jóslatokba.

Akiket leírtak

Venezuela

A várakozásokkal ellentétben mind Venezuela, mind Líbia gyorsabb talpra állást tanúsított, mint azt sokan gondolták volna. A világ egyik legnagyobb olajtartalékaival rendelkező dél-amerikai ország, amelynek olajipara 2003-ban szinte teljesen térdre kényszerült, miután az állami olajcégnél, a Petroleos de Venzuelánál dolgozó sztrájk robbant ki még 2002 végén. A zavargások közben kitermeléshez szükséges berendezéseket tettek tönkre és több ezer alkalmazott került utcára, mégis mindössze 4 hónapra volt szüksége a venezuelai állam kezében lévő olajiparnak, hogy 2 millió hordóval növelje a napi kitermelést, újra elérve a 2,6 millió hordós napi limitet.

Venezuela olajkitermelésének alakulása az állami olajvállalat sztrájkja előtt és után Forrás: Bloomberg

Líbia - Kadhafi sem állhatta útját

Líbiában a kormányellenes tüntetések 2011 februárjában kezdődtek, március 19-én pedig a koalíciós csapatok megindították a támadást a Kadhafi-rezsim ellen. A katonai konfliktus szinte teljesen visszavágta a kitermelést és az olaj exportot, az azt követő helyreállítási folyamatot 18 hónapra prognosztizálták az elemzők. A szegmens talpra állása a valóságban mindössze hat hónapot vett igénybe, ennyi idő alatt tudta napi 1 millió hordóval növelni a kitermelést az észak-afrikai ország, újra elérve az 1,4 millió hordós napi penzumot.

Líbia olajkitermelése a Kadhafi-rezsim előtt és után Forrás: Bloomberg

Iránnak is szüksége van a dollárbevételekre

Antoine Halff, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) olajipari és olajpiaci osztályának vezetője nem osztja a szkeptikus elemzői – többek között Wood Mackenzie és Standard Chartered - jóslatokat Irán kapcsán, azaz hogy egy év alatt tudja majd visszaállítani a korábbi termelési szintet. Az iszlám köztársaság a szankciók bevezetése előtt napi 3,8 millió hordónyi olajt termelt ki, míg az embargó hozadékaként ez a szint visszaesett napi 2,8 millió hordóra. Bijan Namdar Zanganeh, iráni olajügyi miniszter a jövő év közepére ígéri az egymillió hordóval megnövelt kitermelési kapacitást. Az eddig is telített piacra beáramló olaj várhatóan tovább nyomja lefelé az árakat.

Az iráni olajkitermelés a 2012-ben bevezetett szankciók óta Forrás: Bloomberg

Mindenesetre mindenki (Nyugat és Irán) is profitálhat abból, hogy megszületett a megállapodás, hisz Irán így újra tényezővé válhat a világgazdaságban, beruházásokat vonzhat az országba. Neki újra dollárbevételekre van szüksége és fejlesztésekre, és ez a Nyugatnak is jó. Ugyanakkor a kockázatok sem tűntek el teljesen. Az amerikai törvényhozásban többségben lévő republikánus képviselők már előre bejelentették, hogy Obama nagyon kemény csatára számíthat, ha el akarja velük fogadtatni az egyezményt.

.