Az unokatesóm imádja a mini játékdrónokat, ezért egy ilyen cég részvényeit kezdte el vásárolni. Szerintem ez jó ötlet, úgyhogy én is így tettem"
Nem véletlenül tűnhetnek első olvasásra is gyerekesnek ezek a mondatok, ugyanis valóban egy gyerektől származnak: a CNBC amerikai hírtelevízió riportjában Jason Li 17 éves kínai diák nyilatkozott így, aki tavaly szeptemberben kezdett tőzsdézni. Szüleitől, rokonaitól az évek során félmillió forintnak megfelelő zsebpénzt kapirgált össze, azt fektette be többek között a már említett dróngyártó cégbe.
Jasonnek filozófiája is van. A híres amerikai alapkezelő, Peter Lynch gondolataira alapoz.
Ő azt mondja, úgy vásárol részvényeket, hogy megnézi, mit vásárolt a felesége a boltban. A hétköznapi életből merít ihletet a befektetésekhez"
- mondta a srác.
Ez eddig mind szép és jó, csak hát az elmúlt hónapban összeomlott a kínai tőzsde. A Shanghai Composite index három hét alatt több mint 30 százalékot zuhant a június közepi csúcstól számítva, a július 9-ei mélyponttól nézve pedig közel 20 százalékot emelkedett az árfolyam, többek közt a kínai hatóságok számos - az esést megállító - intézkedésének köszönhetően is.
A fél világ lába megremegett, egyes elemzők a mai napig arról beszélnek, hogy a tőzsdepánik a kínai gazdaság komolyabb válságának tünete. A kezdőket külön sokkolhatta, hogy addig minden olyan szépnek és jónak tűnt.
A zuhanás előtti egy évben 150 százalékot nőttek az indexek, sokan nagyon jól kerestek a felfutáson.
Jason viszont úgy tűnik, nem ijedt meg. Mióta elkezdett tőzsdézni, megnégyszerezte befektetéseit, ennek végülis csak negyedét vitte el a pánik. Az eladási hullámra csak legyint. "Az emberek egy része vakon követi a másikat. Én ezt nem tartom túl bölcs dolognak" - jegyezte meg a fiú, akit az iskolatársai is csak Buffett-nek neveznek.
Az öregek szerint viszont a Jasonhoz hasonló fiatalok túl vakmerőek.
Ez a generáció még sosem látott igazi tőzsdepánikot. Elsőre azt gondolják, hogy az egész csupán egy jó lehetőség a vásárlásra"
- mondta a CNBC-nek Hao Hong, a hongkongi központú BOCOM International bankház vezető elemzője. Szerinte ilyenkor az jellemző a fiatalokra, hogy egyszerre próbálják visszaszerezni azt, amit elvesztettek. A nagy nekibuzdulásban pedig bizony hülyeségeket is csinálnak. Például hitelt vesznek fel.
Hong szerint az elmúlt egy hétben ismét egyre többen kérnek befektetési hitelt, amiből részvényeket vásárolnának. A probléma csak az, hogy a válság is részben a hitelből finanszírozott ügyletek miatt tört ki.
Nem nehéz belátni, hogy ha még több tőzsdézésre fordítható kölcsönt osztunk ki, előbb-utóbb mélyül majd a válság"
- fogalmazott a banki szakember.
Vannak viszont olyan szakértők is, akik szerint a kínai tőzsdéken jelen lévő 90 millió kisbefektető - akik között sok a földműves, kétkezi munkából élő ember is - nagy része sokkal óvatosabb lesz majd a pánik után. Ezen a véleményen van David Cui is, a Bank od America Merrill Lynch kínai történéseket figyelő vezető elemzője is. Szerinte a megsemmisülő vagyonkák miatt kapott lelki sokk nehezen múlik el.
Az, hogy kinek lesz igaz, most nehéz megmondani, hisz az elmúlt időszakban tapasztalt kínai áresés akár még normális korrekciónak is tűnhet egy óriási emelkedő trendben, persze az időbeli lefutása aggasztó lehet. Ugyanakkor eddig jó fogodzónak bizonyult a fenti grafikonon is behúzott támaszvonal 3400 pont környékén. És az is biztos, hogy nem szabad lenézni a fiatal elméket sem, mert sok esetben az egyszerű gondolkodás sokkal előrébb vihet befektetések terén is, mint a túlbonyolított stratégiák és elemzési koncepciók. Persze egy dolgot így sem lehet lespórolni, a megfelelő kockázatkezelést, azaz például tudni előre azt, hogy egy-egy befektetésen, kereskedésen mennyit veszíthetünk. Ezt mindenkinek magának kell elvégezni, mert a tőzsdén mindig a valószínűségeket kereskedjük.