Nagyot veszíthet Oroszország, ha létrejön az atommegállapodás Irán és az USA – magyarul a nyugati világ – között. Ezt mondja az a tucatnyi olajcégeknél, bankoknál és kereskedőházaknál dolgozó elemző is, akiket a Bloomberg kérdezett meg, de ha csak az adatokra nézünk, akkor is jól látszik, hogy ki veszíthet az olajmeccsben.
Irán ugyanis 2012 óta nem adhat el nyersolajat az Európai Unió tagállamainak sem. Mivel az USA is büntetőintézkedéseket vezetett be az országgal szemben, a piacon ma szinte lehetetlen dollárért iráni olajhoz jutni. Az iszlám köztársaság termelése nagyot zuhant az elmúlt években: míg 2011-ben még 3,6 millió hordónyi nyersanyagot hoztak felszíre naponta, addig tavaly már csak 2,6 milliót.
Az oroszok eközben dörzsölhették a tenyerüket. Földrajzilag közel vannak azokhoz a piacokhoz, ahová korábban Irán adott el olajat, gyorsan tudtak tehát lépni. Az Ázsiába és Európába (Irán korábbi fő exportpiacaira) irányuló orosz export több mint duplájára nőtt 2011 és 2014 között, ez 420 ezer hordóval dobta meg a korábbi napi termelést.
Már az olajfinomítók is nagyon várják az iráni olajat. A Bloomberg a görög Hellenic Petroleum szóvivőjét szólaltatta meg, ők kezelnek hármat az ország öt üzeméből. Vaszilisz Tszaitasz azt mondta, hogy a szankciók előtt a hozzájuk érkező nyersanyag 25 százaléka származott Iránból, ezt váltotta fel az orosz olaj, ami az idei első félévben a beérkező mennyiség 30 százaléka volt.
A feldolgozóvállalatoknak jót fog tenni, hogy újra megjelenik az a fajta, jó minőségű nyersanyag, amit az irániak biztosítani tudnak
- mondta.
A mediterrán térség államaiban finomítókat működtető Saras szóvivője is azt nyilatkozta, hogy mindenképp vásárolnak majd iráni olajat, ha az újra kapható lesz.
Az orosz Urals olajfajtával kereskedő Gunvor Group elemzője is elismeri, hogy hamarosan bajba kerülhetnek.
„Igen, minden valószínűség szerint a mi olajunknak kell legnagyobb mértékben állni a versenyt az Európába visszatérő iráni nyersanyaggal”
- mondta a Bloombergnek David Fyfe.
A közel-keleti – Irakban és Szíriában zajló –, valamint az észak-afrikai – Líbiát és Dél-Szudánt érintő – fegyveres konfliktusok miatt kiesik némi olaj a piacról, amelyet Urals-szal pótolhat a felvevőpiac – csakhogy az elmúlt egy év bebizonyította, hogy az amerikai és a szaúdi vetélkedés még akkor is képes leszorítani az árakat, ha egyébként épp hullanak ki az egyéb források a piacról.
Aggódhatnak az oroszok amiatt is, hogy ukrajnai szerepvállalása miatt Európa nagy olajvállalataival – politikai nyomásra, az EU szankciói miatt – épp akadozik az együttműködés,
viszont ezek a cégek már tárgyalnak arról, hogyan építsék újjá iráni érdekeltségeiket.
Az USA és Irán között akár már kedden létrejöhet a megegyezés – legalábbis erről beszélt John Kerry amerikai külügyminiszter a hétvégén Bécsben. Igaz, az első határidő még június 30. volt, és Kerry is arról beszélt, hogy nagyon nehéz feladatokat kell még megoldani.