Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Beigazolódott a régi közgazdasági tétel a görögök esetében is: az úgynevezett Engel-törvény mondja ki, hogy a bevétel csökkenésével párhuzamosan az alapvető élelmiszerekre fordított kiadások meredeken emelkedni kezdenek. A német statisztikus még a 19. században tanulmányozott 153 belga munkáscsaládot, de ha az elmúlt években Görögországba látogatott volna, ott is ezt tapasztalta volna.
Az elmúlt hat év gazdasági válsága ugyanis jelentősen átalakította a görög behozatal szerkezetét. A Bloomberg összegyűjtötte az Eurostat adatait, és jól látszik a változás.
A behozott árufajták között az élelmiszer és az élőállat aránya növekedett az elmúlt 7-8 évben, 10 százalék alatti értékről 10 százalék fölé.
Mivel az alapélelmiszernek számító halból rengeteg van az országban, a Bloomberg szerint az üzemanyagok és más ásványolajból készült termékek behozatalának növekedése is az alapvető élelmiszerekre fordított költések növekedéseként értelmezhető - a motoros halászhajóknak ugye valahogy ki kell futniuk a tengerre.
Az üzemanyag aránya több mint kétszeresére nőtt az importban.
Ha Németországot, a görög pénzügyi kormányzat mumusát is megvizsgáljuk, látjuk, hogy arrafelé pont fordított a helyzet. A németek drágakövekből, nemeséfémekből és ékszerekből 50 százalékkal többet importáltak 2014-ben, mint 2007-ben, míg a görög import 80 százalékkal esett vissza ugyanezen termékek esetében. Egyedül a húsimport nőtt mindkét országban, igaz a németeknél 20 százalékkal, a görögöknél alig egy százalékkal.
A Bloomberg cikke szerint az eurozóna elhagyása éppen ezért járna szinte katasztrofális eredménnyel a görögök számára. Az új deviza ugyanis azonnal gyors értéktelenedésnek indulna, a kivitelt durván olcsóvá, a behozatalt pedig az ország számára megengedhetetlenül drágává téve.
