Kína és az Egyesült Államok igényei hajtják fel rövid időn belül némileg az olajárakat, de sokkal inkább a nemesfémekét. Kína szilárd törekvése, hogy a jüant világpénzzé tegye, ehhez óhatatlanul óriási aranykészleteket kell ismét felhalmoznia – állítják egybehangzóan Tom Pugh és Simona Gambarini, az olaj-, illetve az aranypiac specialistái az Alapblognak adott interjúban.
Ehhez egy nagyon fontos rostán kell átmennie a kínai fizetőeszköznek, ráadásul ez már itt van a nyakunkon, hisz
októberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlése dönthet arról, bekerülhet-e a szervezet devizakosarába a kínai jüan.
Ilyen jellegű döntést, vagyis felülvizsgálatot öt évente szokott végezni a szervezet. A lobbi óriási, de vannak olyan kritériumok (például konvertibilitás), amiben gyengén teljesít a jüan.
Az úgynevezett SDR-kosár a legjelentősebb nemzetközileg használt valutákat egyesíti, a dollár (41,9%-os súly), az euró (37,4%), az angol font (11,3%) és a japán jen (9,4%) tartozik bele.
Tom Pugh az iráni megállapodás olajárra gyakorolt hatását mindössze ideiglenesnek tartja. Ha az amerikai Kongresszus jóváhagyja az iráni atomprogram korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről szóló átfogó megállapodást, akkor a Brent olaj hordónkénti ára lemegy 45 dollárra.
Akárhogyan alakul is ez a politikai játszma, a következő évben az olajárak mégis valamelyest felfelé fognak tendálni.
60 dollárnál magasabb árra nem számíthatunk. A korlátozott olajpiaci fellendülést az Egyesült Államok és Kína igényeinek gyarapodása fogja generálni.
A Capital Economics szakértője nem vitatja, hogy a megújuló energiaforrások előbb-utóbb betörnek a reálgazdaságba, de még legalább öt éven belül nem képzelhető el olyan fellendülés bárhol a világban, amelyhez ne kapcsolódna a nyersolajigény növekedése.
Az idő előrehaladtával viszont tendenciaszerűen fogja lejjebb nyomni – a következő 10-20 évben – az olaj árát a technológiai megújuláshoz kapcsolódó termelékenység és az állandósuló hatékonyság-növekedés.
A kínai gazdaságon már most is látható, hogy milyen tempóban képes csökkenteni egy-egy adott áru vagy szolgáltatás energiaköltségeit, köszönhetően a szüntelen modernizációnak – világít rá a szakértő.
Mi eközben azt hisszük, hogy Kína és Amerika olyan gyorsan és fenntarthatóan fog fejlődni a következő néhány évben, hogy emiatt egyelőre nem fog csökkenni szignifikánsan az energiaigényük.
Nem, ha 45 dollár alá nézne be a hordónkénti ár, akkor ez a fajta kitermelés lebénulna, a nyersolaj pedig megint drágulásba kezdene - világít rá Pugh.
Az elemző úgy látja, hogy a kínai tőzsdekarch óta a befektetők bizonytalanok. Sokan a kínai gazdaság vészes lassulását vetítik előre, aminek egyik mellékhatása a csökkenő olajigény.
Szerintünk azok a befektetők, akik ettől tartanak, tévednek. Éppen ezért a Capital Economics szakértő optimisták Kína gazdasági jövőjét illetően, úgy gondolják, hogy tartós és fenntartható a jelenlegi hétszázalékos éves gazdasági növekedés.
A közel- és közép-keleti háborúk, többek között az Iszlám Állam elleni küzdelem nem befolyásolja az olajpiacot, hiszen Líbia kivételével nincs háborúskodás olajlelőhelyek környékén. Jóllehet Irak területének egyharmadát az iszlám terroristák ellenőrzik, Irak mégis képes arra, hogy minden korábbinál több olajat exportáljon, kitermelése csúcsokat döngessen, mivel az olajlelőhelyei biztonságos körzetekben találhatóak - vélekedik a szakember.
Simona Gambarini nemesfémpiaci elemző szerint a nyersolaj árának esésével párhuzamosan olcsóbb az arany kitermelése. A bányászat ugyanis olajigényes. Ha az olaj drágul, akkor az arany emiatt is drágul, ha olcsóbbá válik, akkor az arany unciánkénti ára ezt is tükrözi.
A szakértő az arany árfolyamzuhanás mozgatórugójának az infláció hiányát látja a világban. Bámennyire is meglepően hangzik,
a nemesfém iránti kereslet és kínálat alakulása meghatározó módon az inflációs világkörnyezet függvénye.
Befolyásolható tényező lehet még globálisan zajló krízisek vagy aranybányák környékén kitört polgárháborúk, viszont az aktuális helyzetre egyiksem húzható rá.
Tény, hogy a világ tőkepiacain komoly infláció van: részvények, ingatlanok drágulnak nagyobb mértékben, mint ahogy azt a reálgazdaság állapota indokolná - vélekedik a szakember az Alapblognak adott interjúban.
Az arany ára azonban huzamosabb ideje lefelé tendál. Ezt nem tudjuk mással magyarázni, mint az utóbbi időben elhalt inflációtól való félelemmel. Természetesen, nincs ekkora baj. A fizikai- és az ékszerarany iránti kereslet stabil. Ellenben az aranyhoz kapcsolódó részvények, például az aranybánya-papírok terén komoly ársorvadási folyamat ment végbe.
Az arany-, színesfém befektetők az amerikai Fed kamatlépéseit várják. A következő forgatókönyvet prognosztizálja a Capital Economics elemzője: az első, várhatóan
csekély kamatemelés hatásaként az arany unciánkénti ára lesüllyed 1050 dollárig. Ez lesz szerintünk a jelenlegi periódus mélypontja,
azonban utána – felismervén, hogy egyenletesen és folyamatosan beindul a kamatemelési ciklus, és objektíve is lehetségessé válik az infláció kialakulása – a nemesfém drágulni kezd. Ebből kifolyólag az év végére 1200 dolláros, a jövő év decemberére pedig már 1400 dolláros unciánkénti árat prognosztizálnak.
A kínaiak aranykészlete – noha erről nem nyilatkoznak hivatalosan – történelmi mélyponton van. Egy ilyen helyzet nem lehet tartós Kínában, hiszen rendkívül erős – kulturális okokkal magyarázható – a vonzalmuk a nemesfém iránt, biztonságérzetüket erősítő tényezőnek tartják, hogy nagy mennyiségű aranyat őrizzenek - emeli ki a szakember.
Amint gazdaságuk erősödésnek indul, ezzel párhuzamosan hozzálátnak majd az aranykészleteik feltöltéséhez, pláne, ha a jüant világpénzzé akarják tenni, mert ehhez óhatatlanul óriási aranykészleteket kell ismét felhalmozniuk. India és – esetleges geopolitikai, illetve más drámákra felkészülve – Európa is feltehetően be fog tárazni a nemesfém. Ennek megfelelően
elkerülhetetlenül drágulni fog az arany
- teszi hozzá a szakértő az Alapblognak adott interjúban.
Gambarini úgy véli, hogy az ezüst nagyobb karriert fog befutni az aranynál. A következő időszakban az ezüsttermelés 50 százalékát a gazdasági fellendülésben kulcsszerepet játszó „avantgarde” iparágakban használják majd fel, így az ezüst iránti modern ipari igény kimondottan erősödni fog.
Az ékszerpiac egyik fő szereplője, a platina kapcsán nem ennyire derűlátó Simona Gambarini, az ékszerpiac enyhén szólva is trükkös terület. A palladium a környezetkíméléssel és a zöld technológiákkal foglalkozó fejlesztésekben komoly szerepet játszik, így azt illetően már inkább optimista az elemző.