Milliárdokhoz juthatunk, és nem is tudunk róla

Debrecen, 2014. november 10. Google Glass a Pannon Szoftver Kft. debreceni telephelyén 2014. november 11-én. Az IT-vállalkozás a Google okosszemüvegére optimalizált logisztikai és kereskedelmi alkalmazásokat fejleszt. A cég elsősorban olyan termékkód-azonosításra használható fejlesztéseken dolgozik, amelyek jól illeszkednek az online vásárlási szokásokhoz, valamint a gyorsabbá teszik a logisztikai folyamatokat, és idővel kiválthatják a klasszikus vonalkód olvasó rendszereket. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kedvező EU-s finanszírozási lehetőségek kiaknázása a vállalati szektornak és a bankoknak érdeke. Ezért fontos, hogy az NHP kivezetésével párhuzamosan az uniós forrásokhoz kapcsolódó eszközök egyre nagyobb teret nyerjenek a vállalatok finanszírozásában. Lehetőségek tárháza áll nyitva, lássuk, melyek ezek.

A hazai kis- és középvállalkozások európai uniós intézményektől és költségvetésből származó forrásai között a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő források, melyek egy része a nem tagállami szintre allokált programokból származik. A gyorsan növekvő, induló vállalkozások forráshoz jutását, a kkv-k élet- és versenyképességét, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezéseiket több EU-s program és intézmény támogatja – olvasható aa Magyar Nemzeti Bank oldalán közzétett összesítő írásban, amely a kiaknázatlan EU-s pályázati forrásokat mutatja be a kkv-szektor szereplőinek.

A kkv-k számára elérhető európai források rendszere Forrás: mnb.hu

A banki hitelezésen túl

A hazai vállalkozások működésében központi szerepet betöltő hagyományos banki hitelezés mellett érdemi szerepet töltenek be az európai uniós források, melyek jelentősége még inkább felértékelődhet az elkövetkező években. Egyfelől a 2014-2020-as ciklusban a tagállami szintre allokált forrásokat Magyarországon a kormányzati tervek szerint a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben, mintegy 60 százalékban kifejezetten gazdaságfejlesztésre fogják fordítani, ami a kkv-k számára is többletforrást jelenthet.

Többek között a 2800 milliárd forint keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) vissza nem térítendő támogatások, valamint mintegy 730 milliárd forint összegben elérhető pénzügyi eszközök révén. Utóbbi keretösszeg hitel, garancia és tőke útján segítheti a vállalkozások növekedését. Másfelől

a tagállami szintre leosztott források mellett a központi, brüsszeli irányítással működtetett programok is jelentős szerepet játszhatnak majd a kkv-k finanszírozásában,

továbbá az Európai Bizottság nagyszabású gazdaságélénkítő programja, az Európai Beruházási Terv is rejt magában lehetőségeket számukra.

Beruházási terv az európai növekedésért

Az Európai Beruházási Terv, közismertebb elnevezéssel az Európai Bizottság elnökének nevével fémjelzett Juncker-terv meghirdetésével az Európai Bizottság szándéka az európai növekedés és foglalkoztatás emelkedésének elősegítése. A terv célja – ágazatok, illetve országok, régiók kitüntetése nélkül –, hogy a 2015-2017 közötti időszakban mintegy 315 milliárd euró összegű beruházás induljon el. Ennek eszköze alapvetően egy 21 milliárd euró értékű garanciavállalás, melynek nagyobb részét, 16 milliárd eurót az Európai Bizottság biztosít, a fennmaradó 5 milliárd eurót pedig az Európai Beruházási Bank (EIB) bocsátja rendelkezésre.

Emellett, az ezen források felhasználását koordináló Európai Stratégiai Beruházási Alap (European Fund for Strategic Investments – EFSI) tőkéjéhez hozzájárulhatnak magánbefektetők és uniós tagállamok is. A 21 milliárd euróból a Bizottság által becsült jelentős, 15-szörös multiplikátor-hatás mellett lenne elérhető a 315 milliárd eurónyi beruházás. Ezeknek az összegnek mintegy negyede erejéig, kifejezetten kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok juthatnak majd finanszírozáshoz hitelek és tőke formájában, háromnegyed részben pedig nagyszabású, stratégiai beruházások (pl. autópálya-építések) valósulhatnak meg.

Központi kezelésű programok

Az Európai Beruházási Terv mellett jelentősebb forrásbevonási lehetőséget jelentenek a központi kezelésű programok („Közvetlen" brüsszeli források). Ezek közös jellemzője, hogy költségvetésük vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódó része az EIB csoport (EIB és EIF, azaz Európai Beruházási Alap) közvetítésével jut el a programokban pályázásra jogosult országok pénzügyi intézményeihez s tőkealapjaihoz, és azokon keresztül a végső felhasználókhoz, a kkv-khoz, emiatt a hazai hitelintézetek, tőkealapok szerepvállalása a közvetítésben hangsúlyos. A pénzügyi eszközök jellemzően hitelgarancia és kockázati tőke formájában kerülnek allokálásra, akár az EIB csoport saját konstrukcióira építve, de önálló kerettel, akár beépülve egy EIB-s eszköz forrásösszegébe, kiegészítve azt.

A versenyképes kkvk-ért

A kkv-k versenyképességét segítő, 2,3 milliárd eurós költségvetésű COSME (Competitiveness of Small and Medium-sized Enetrprises) program szektorális preferencia nélkül, visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokat foglal magában. A visszatérítendő támogatásokra allokált 1,3 milliárd euró két konstrukción keresztül jut el a kkv-koz.

Az LGF (Loan Guarantee Facility) hitelgarancia-eszköz, amely garanciákat és viszontgaranciákat biztosít a pénzügyi intézményeknek, (hitelintézeteknek, lízingtársaságoknak, garanciatársaságoknak) ezzel akár olyan kkv-k forráshoz jutását is segítve, amelyek egyébként kiszorultak volna a finanszírozotti körből. A becslések szerint az eszköz összesen körülbelül 220.000-330.000 vállalatnak segíthet finanszírozási forráshoz jutni.

Az EFG (Equity Facility for Growth) növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz, mely – többnyire terjeszkedési és növekedési életszakaszukban járó, főképp határokon átnyúló tevékenységgel rendelkező – kkv-kba fektető kockázati tőkealapoknak biztosít tőkét, ezzel közvetetten nagyságrendileg. 500 cégnek segíthet tőkebefektetéshez jutni.

Kutatásfejlesztés és innováció

A COSME mellett a másik jelentős központi kezelésű program a Horizont 2020, az EU kutatásfejlesztési és innovációs keretprogramja, mely 2014-2020 között megközelítőleg 80 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A forrásallokáció alapvetően három területre irányul: a „Kiváló tudomány" pillér a tudományos együttműködések megerősítését tűzi ki célul, a „Vezető ipari szerep" pillér a kulcstechnológiai ágazatokban tevékenykedő kkv-k világszínvonalúvá történő fejlesztésére fókuszál, emellett a „Társadalmi kihívások" kezelésével foglalkozó projektek megvalósulását is külön forrásösszeg biztosítja.

A Horizont 2020 alapvetően nem a kkv szegmensre fókuszál, de tekintettel arra, hogy ezen szektor mind a foglalkoztatás, mind az innováció terén kulcsfontosságú, külön figyelmet kapnak a kkv-k. A program kkv-knak tervezett vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó indikatív kerete 8,6 milliárd euró, melyből egyrészt nemzetközi konzorcium tagjaként bármely pillér pályázati felhívásában részesülhetnek, másrészt annak érdekében, hogy önállóan, egyedi szinten is igényelhessenek támogatást, kialakításra került egy ún. „kkv eszköz", melynek fő célja, hogy az ötlettől egészen a piacra jutásig támogassa az adott projekt megvalósítását.

Bizonyos programok az innovációt támogatják a kkv-szekotrban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A visszatérítendő források a „Vezető ipari szerep" pillér keretében a kutatási és innovációs tevékenységet végző. vállalatok forráshoz jutását segítik elő adósság- és tőkefinanszírozási eszközökkel. Az erre allokált 2,8 milliárd eurós összeg az InnovFin Programon keresztül jut el a pénzügyi közvetítőkhöz. A megközelítőleg 24 milliárd eurós összköltségvetésű InnovFin Program részeként az EIF az Európai Bizottsággal közös kezdeményezésként mintegy 10 milliárd eurót fordít gyorsan növekvő, innovatív kkv-k és ezt a státuszt kismértékben meghaladó vállalkozások forráshoz jutásának elősegítésére. A program keretében elérhető KKV Garancia eszköz (SME Guarantee) pénzügyi intézményeknek biztosít garanciát és viszontgaranciát, hitelügyletenként maximum 50%-os mértékig. A programnak volt már előzménye a 2007-2013-as időszakban is, melyben Magyarországról két pénzügyi intézmény vett részt.

A kockázati tőke is opció

A KKV Kockázati tőke eszköz (SME Venture Capital) olyan befektetési- és tőkealapoknak nyújt a jövőben forrást melyek induló (startup), még forrásbevonási problémákkal küzdő, a K+F, zöld energia, vagy innováció területén tevékenykedő vállalatokat finanszíroznak hosszú távon. A fenti pénzügyi eszközök közvetítésére a pénzügyi intézmények 2020-ig jelentkezhetnek a részvételi szándéknyilatkozat benyújtásával. Jelenleg még nincs leszerződött magyar közvetítő, de például az InnovFin esetén nemzetközi szinten is mindössze 12, jellemzően nyugat-európai tagállam pénzügyi intézményeihez fordulhatnak az érdeklődő kkv-k.

Mindenkinek érdeke ezek kiaknázása

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben és a hazai kedvező refinanszírozott termékek (NHP, Exim konstrukciók) mellett a pénzügyi intézmények kevésbé érdekeltek az EU-s források igénybevételében, valamint a hazai garanciaintézmények kondíciói konkurenciát jelentenek az EU-s garanciaeszközöknek. Továbbá ahhoz, hogy egy intézmény EU-s pénzügyi eszközök közvetítőjévé válhasson, illetve ezt fenntarthassa, üzletmenetének és folyamatainak meg kell felelnie az adott EU-s intézmény, illetve program feltételeinek. Szervezeti szinten is jelentős terhet jelenthet a különböző EU-s eszközök ismerete, alkalmazása, valamint azok értékesítése.

A kedvező EU-s finanszírozási lehetőségek kiaknázása ugyanakkor mind a hazai bankoknak, mind a vállalati szektornak érdeke. Ezért fontos, hogy az NHP kivezetésével párhuzamosan az uniós forrásokhoz kapcsolódó eszközök koordinált módon, az érintett szereplők együttműködésének eredményeként egyre nagyobb teret nyerjenek a vállalatok finanszírozásában. Az egyes párhuzamos, a kkv-k élet- és versenyképességének fokozását célzó – hazai és EU-s – konstrukciók kínálta lehetőségek optimális felhasználása biztosíthatja a hosszú távú gazdasági növekedést.

További információkat az MNB honlapján elérhető anyagban talál.