Ezzel 2013 júliusa óta, két éve megszakítás nélkül nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Az idei júliusi éves növekedés mértéke a legmagasabb, amiben azonban az egy évvel korábbi viszonylag szerényebb bázisadatok is szerepet játszhattak.
A forgalom júliusi élénkülése elsősorban az élelmiszerfogyasztásnak volt köszönhető. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelemben tovább gyorsult az éves növekedés üteme, júliusban 6,3 százalékos volt a júniusi 4,5, és a májusi 1,4 százalék után. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Január-júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakáét. A nyers adatok alapján az első hét hónapban 6,2 százalékos volt a bővülés.
Az első hét hónapban az üzemanyag-kiskereskedelem bővült a legjobban, 8,7 százalékkal, és a nem élelmiszerjellegű iparcikkek forgalmának 8,4 százalékos emelkedése segítette a forgalom bővülését. Az élelmiszer-kiskereskedelem 3,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A KSH a kiskereskedelmi forgalom júliusi adatainak második becslését szeptember 24-én teszi közzé.
Azok, akik eddig kételkedtek abban, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése milyen hatással van a kiskereskedelmi forgalom bővülésére, most már be kell, hogy lássák,
a vasárnapi pihenőnap bevezetése nem csökkentette a kiskereskedelmi forgalmat,
hiszen nem a nyitva tartás rendje, hanem a növekvő lakossági jövedelmek határozzák meg a kiskereskedelem bővülését, kommentálta a KSH adatait Glattfelder Béla, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.
A vasárnapi pihenőnapról szólva megjegyezte azt is, hogy a kereskedelemben foglalkoztatottak száma 4400-zal bővült egy év alatt, a kereskedelemben komoly munkaerőhiány alakult ki, a betöltetlen álláshelyek száma meghaladja az 5500-at.
Glattfelder Béla szólt arról is, hogy az első fél éves 6,3 százalékos bővülés meghaladta a kormány várakozásait, ami nagyon kedvező. Mivel az alapvető folyamatok nem fognak megváltozni az év hátralévő részében – a foglalkoztatás tovább bővül, a reálbérek magasak, az inflációs várakozások kedvezőek – jó évet fog zárni a magyar kiskereskedelem, mondta az államtitkár.