A Közbeszerzési Hatóság (KH) alelnöke valószínűleg elkeserítette Orbán Viktor egykori szobatársát, Simicska Lajost, mert a Közgép Zrt. tulajdonosa néhány napja még nagyon elégedetten nyilatkozott: miután a Közgép számára pozitív végzést hozott a bíróság – amellett, hogy azt mondta, üldözik a cégeit –, arról beszélt, hogy
a dolgok alapvetően úgy működnek, ahogyan egy jogállamban működniük kell”.
A hatóság közlése szerint azonban a bírósági végzés nem tartalmaz olyan döntést, amely a Közgépet mentesítené a kizáró ok hatálya alól. Tehát a Közgép marad a feketelistán, és továbbra sem indulhat közbeszerzési eljárásokon, ugyanis, mint a KH írja, a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás ténye fennáll, így a kizáró ok törvényi feltétele is.
„Eredeti szövegkörnyezet”
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke válaszlevelében arra kérte az Origót, hogy a tőle kapott információkat „kizárólag teljes terjedelmében idézve és az eredeti, teljes szövegkörnyezetben megtartva” használjuk. Rigó Csaba Balázs válaszlevele teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.Simicska Lajos cégét azért meszelték el három évre, mert a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt tenderen hamis adatszolgáltatáson érték. Az ajánlatkérő Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyett eljáró Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. öt dolog miatt zárta ki a Közgép ajánlatát. Szerintük három helyen is hamis adatot szolgáltatott. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata ugyanakkor már csak egyetlen kizáró okot talált:
az egyes hajók zárt fedélzetének négyzetméteradatai esetében a KDB szerint is áll a hamis adatszolgáltatás.
A kizárás furcsa körülményeiről itt olvashat bővebben.
A Közbeszerzési Hatóság alelnöke az Origónak azt írta, hogy az ajánlatkérő által megállapított hamis adatszolgáltatáshoz a törvény azt a jogkövetkezményt fűzi, hogy az érintett – mérlegelés nélkül – három évig a kizárás hatálya alatt áll. „Ez a jogi szankció a 3 év lejártáig, illetve mindaddig fennáll, amíg az arra vonatkozó döntést a döntőbizottság, vagy a bíróság nem semmisíti meg” – közölte a KH alelnöke.
Fideszes alelnök vezeti a hatóságot
Jelenleg Rigó Csaba Balázs személyében alelnök áll a KH élén, őt a helyi önkormányzatok országos szövetségei delegálták 2010-ben a KH keretében működő Közbeszerzések Tanácsába, írja a Napi.hu. Az egyébként kormánymegbízottként is dolgozó Rigó Csaba Balázs (a Zala Megyei Kormányhivatalt vezeti) önéletrajza szerint 2007 óta a Fidesz önkormányzati tagozatának Zala megyei tanácselnöke is.A hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevők listáján tehát továbbra is ott szerepel a Közgép neve, azonban a KH a cég miatt nyitott egy új, „megjegyzések” elnevezésű oszlopot is, ahol a Közgéphez ezt írták:
„A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.817/2015/13. sz. végzésével a Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. sz. határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzéssel szemben 2015. szeptember 23-án fellebbezést nyújtott be.”
Több jogászt és ügyvédet is megkérdeztünk arról, hogy a Közbeszerzési Hatóság a hatályos jogszabályokkal összhangban jár-e el. Egyikük neve vállalása nélkül annyit elmondott, hogy a polgári perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény 332. paragrafusának 4. bekezdése alapján
a KDB határozatának végrehajtását, azaz az eltiltást fel kellene függeszteni.
„A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható” – olvasható a jogszabályban. Ha a bíróság helyt ad majd a fellebbezésnek, akkor a határozat is végrehajtható lesz, tehát a Közgép marad a feketelistán – addig azonban, a fenti jogszabály szerint a céget le kellene venni a feketelistáról.
Egy másik jogász azon rökönyödött meg, hogy a KDB ebben az ügyben úgy jár el, hogy bírói jogkört vesz el, amit nem tehetne meg.
A Simicska Lajoshoz köthető Magyar Nemzet jogtanácsadója szerint
a hatóság kritikát fogalmazott meg a közleményben, de ez az ítélet joghatályát nem befolyásolja”.
A lap szakértője úgy véli, hogy „a bíróság közbenső döntést hozott, ami teljesen jogszerű” és „a magyar jogrendszerben egy végrehajtás felfüggeszthető, ezért a bíró helyesen járt el”.
Ugyanakkor egy másik ügyvéd szerint, ha egy közigazgatási hatóság nem hajt végre egy bírósági döntést, akkor általánosságban arra az lehet a válasz, hogy közigazgatási jogkörben okozott károk miatt kártérítési igényt lehet érvényesíteni a polgári törvénykönyv hatodik könyvének 548. paragrafusa szerint:
Az ügyvéd szerint ebben az esetben még nem merült ki a rendes jogorvoslat, tehát meg lehet fellebbezni a bíróság döntését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata a Közgép jogorvoslati kérelmét elutasította. „Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a Döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el” – közölte a KH alelnöke. Rigó Csaba Balázs azt írta, hogy az irányadó eljárásjogi szabályozás és a töretlen bírói gyakorlat szerint „fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben”, ezért
az alelnök szerint „a végzés jogsértő és tartalmilag megalapozatlan”.
Rigó Csaba Balázs itt nem állt meg, hanem más ponton is bírálta a bírósági végzést. A KH alelnöke szerint „a törvényesség szempontjából
értelmezhetetlen és irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok”, amely szerint a Közgép „kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná”.
A hamis adatszolgáltatás megtörténte szerinte „objektív ténykérdés, amely alapján az ajánlatkérő döntésével beállt a kizáró ok”.
Az eltiltása miatt így Simicska Lajos cége továbbra sem számíthat állami megrendelésekre, ráadásul a Közgép egy olyan ágazatban tevékenykedik, ahol az államon kívül szinte nincs is más megrendelő. Az építőipari cég amíg nem indulhat a közbeszerzéseken, százmilliós, milliárdos tenderekről csúszhat le, de félteni nem kell a Közgépet, ugyanis az elmúlt években alaposan túlnyerte magát.
A Közgép 2013-ban az Átlátszó szerint 431,9 milliárd forintot nyert el egyedül vagy konzorcium tagjaként a közbeszerzéseken. Számításaink szerint ez tavaly közel a negyedére csökkent: 2014-ben 100,6 milliárd forintot nyert a különféle tendereken – ebből 10,2 milliárd volt az, amit egyedüli indulóként nyert el.
A tavalyi csökkenés ellenére a Közgép jó eredménnyel zárta az utolsó „békeévét”: Simicska Lajos építőipari vállalkozásának 2014-es mérlege szerint 112 milliárdos árbevétel mellett 11 milliárdos osztalékot fizetett. A cég korábban még nem ért el ekkora árbevételt – a 100 milliárd forintos határt is először lépte át.