2015. júliusban a 2014. júliusihoz képest a gabonafélék ára 8,1, a zöldségféléké 3,3 százalékkal alacsonyabb lett. A búzánál elkezdődött a betakarítás, felvásárlási ára 2,2 százalékkal emelkedett, miközben a kukorica ára továbbra is csökkent (15 százalékkal). A burgonya ára 9,0, a gyümölcsféléké 24 százalékkal nőtt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.
Az élő állatok termelőiár-szintje 9,0, az állati termékeké 16 százalékkal alacsonyabb lett.
2015. január–júliusban az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 5,7 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a növényi termékeké 3,6, az élő állatoké és állati termékeké 8,9 százalékkal.
A vágósertés ára 12 százalékkal alacsonyabb lett, viszont január óta emelkedik. Januárban a felvásárlási ár 338 forint volt kilogrammonként, júliusban 358 forint.
A tej termelői ára 21 százalékkal visszaesett. A felvásárlási ár januárban 91 forint volt literenként, júliusban 76 forint.
2015. júliusban az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent. Az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Az ipari export éves szinten 4,6 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét képviselő két alág közül a mintegy 40 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele 11,9 százalékkal nőtt.
A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 1,8 százalékkal csökkentek. Az ipar belföldi értékesítése 1,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül a feldolgozóiparé 5,6 százalékkal.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 júliusához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 4,3 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 6,8 százalékkal visszaesett, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása lényegében nem változott.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül négyben (a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, valamint a gép, gépi berendezés gyártásában) 1,7 és 19,7 százalék közötti csökkenést, a többi alágban 1,1 és 15,3 százalék közötti volumennövekedést mért a KSH az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelésből több mint 30 százalékkal részesülő járműgyártás kibocsátása 15,3 százalékkal emelkedett.
A közúti jármű alkatrészeinek gyártásában a növekedés üteme még ennél is magasabb (18,1 százalék) volt.
A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,7 százalékkal nőtt,
az összes értékesítés mintegy 40 százalékát kitevő külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően. Az alág 11 alágazatából hétben 0,1 és 18 százalék közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést (0,4–11,6 százalék) regisztrált a KSH. A legnagyobb (az alág termelésének közel 23 százalékát képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék).
A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása idén először csökkent (2,1 százalékkal). Az iparág két domináns alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan (37 százalékkal) bővült, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása jelentősen (22 százalékkal) visszaesett.
A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában folytatódott a növekedés (13,9 százalékkal). Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés.
Harmadik hónapja csökken a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése: júliusban 10 százalékkal volt alacsonyabb a kibocsátás az előző év azonos időszakához mérten. A külpiaci kereslet erőteljesen visszaesett, ugyanakkor a hazai eladások emelkedtek.
Az alágak közül
a legnagyobb mértékben (19,7 százalékkal) a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól,
elsősorban a motor, turbina gyártása szakágazat jelentős visszaesése következtében.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 11,1, az új exportrendelések 0,8 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány volumene 11,1 százalékkal meghaladta a 2014. júliusit.
2015 január–júliusában az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,7 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,7, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,0 százalékkal nőtt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,1 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (12,6 százalék), a többi régióban 3,0 és 10,1 százalék között.