A brit-holland transznacionális vállalat hétfőn közölte, hogy 6800 láb (mintegy 2070 méter) mélységig fúrtak le az északi sarkkörön túl, a Csukcs-tengeren (a Jeges-tenger egyik peremtengerén), az alaszkai Barrow település magasságában, a parttól 240 kilométerre.
A július elején kezdődött próbafúrások azonban egyértelműen csalódással végződtek, nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy folytassák a kutatást.
A döntésben a kedvezőtlen eredmény mellett a projekttel kapcsolatos óriási költségek és a bizonytalan környezetvédelmi szabályozás is szerepet játszott.
A Shell hosszú ideje küszködik a környéken. A vállalat három évvel korábban már zátonyra futott egy projekttel Alaszkában. Akkor környezetvédő aktivisták követelték az amerikai vezetéstől, hogy szigorítsák a kitermelés szabályozását a térségben. A zöldek azt kifogásolták, ha bekövetkezik egy olajszennyezés, annak beláthatatlan környezeti hatásai lesznek a régióban - írja a Bloomberg.
Barack Obama amerikai elnök éktelen haragra gerjesztette a környezetvédőket, amikor májusban engedélyezte az olajfúrások megkezdését a Shellnek.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy hatalmas kockázatokat jelent az Arktisz állat- és növényvilágára és az egész térségre a Shell terve.
Obama az Alaszkán augusztus végén tett látogatásán védelmébe vette döntését, azt hangoztatva, hogy az amerikai gazdaságnak még mindig nagyban kell támaszkodnia a kőolajra és a földgázra. Ugyanakkor azt ígérte, hogy a lehető legszigorúbb előírásokkal próbálják elejét venni bármiféle környezetszennyezésnek.
Az északi-sarki olajmezők régóta kiemelt szereppel bírnak az olajipari vállalatok portfóliójában. Becslések szerint a Földnek ebben a régiójában található a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde. Az USA nyersolaj-tartalékainak 9 százaléka található Alaszkában, ami közel 2,9 milliárd hordónyi mennyiséget jelent. Az Egyesült Államok teljes földgáztartalékainak pedig két százaléka lelhető a térségben.
A Shell eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására.
A Shell október 29-én megjelenő gyorsjelentésében számol majd be az alaszkai fúrások leállításával kapcsolatos költségeiről. A vállalat hétfőn mindössze annyit közölt, hogy alaszkai tevékenysége mintegy 3 milliárd dollárral terheli meg mérlegét, és 1,1 milliárd dollárt kell kifizetnie alvállalkozóinak az érvényes szerződések alapján.
Év elejétől kezdve a Shell-részvények értéke 30 százalékkal került lejjebb a londoni tőzsdén.
Annak ellenére, hogy egymást követő négy hétben olajkutak leállításáról jönnek a hírek a tengerentúlról, az olaj árfolyama mégis lefelé vette az irányt a hétfői kereskedés során. Már a hétfői kereskedés elején 0,5-1,0 százalékos mínuszban kereskednek a fekete arannyal, a Brent hordónkénti ára elérte 48,13 dollárt, míg az amerikai WTI nyersolaj kurzusa 45,26 dollárig csúszott.
A nyersolaj árfolyama több mint 10 százalékkal esett vissza az augusztus végi kereskedéshez képest.