A befektetők egyre inkább fedezékbe húzódtak, ahogy Kínától Brazíliáig dőltek a rossz hírek a feltörekvő piacokról, a vállalati profitok pedig csökkentek – írja a Bloomberg. Az elemzők ráadásul az idei globális növekedési várakozást vissza is vágták 3,5-ről 3 százalékra. Mindez pedig a piaci volatilitással és turbulenciával együtt arra ösztönözi a nagy jegybankokat – elsősorban az amerikai Fedet –, hogy kitolják a monetáris szigorítás kezdetét, és meghosszabbítsák a stimuláló programokat.
A bizonytalanság a tőzsdei teljesítményekre is rányomta a bélyeget,
4 éve nem látott mértékű negyedéves árfolyamesést hozott az elmúlt 3 hónap.
A lejtmenetet jól mutatja, hogy az MSCI All Country World részvénypiaci index 6,6 százalékot esett (figyelembe véve az osztalékot is), míg az árupiaci mozgásokat jól leképező Bloomberg Commodity Index 16 százalékot zuhant, a devizákat tömörítő Parker Global Strategies LLC index pedig 1,8 százalékot süllyedt. De a kötvények sem domborítottak nagyot, a Bank of America által követett globális kötvény index 1 százalékot tudott emelkedni, elmaradva a 2,5 százalékon álló globális inflációs mutatótól.
A rossz idei év eddig a harmadik negyedévben tetőzött, és elsősorban a kínai növekedés lassulása keltett általános szorongást, de kemény ütést kaptak az ázsiai ország pénzügyi piacai is. A Shanghai Composite Index például 29 százalékot szakadt a harmadik negyedévben, miközben a jüan 2,4 százalékot gyengült, miután a hatóságok augusztusban leértékelték a kínai fizetőeszközt.
A pánikhangulatot jelzi az is, hogy Bank of America részvények, kötvényhozamok, devizák és nyersanyagok kilengéseit mérő Market Risk indexe átlagosan ebben a negyedévben volt a legmagasabb 2011 vége óta. Ráadásul a piaci turbulenciákat követő híres VIX (vagy közkeletű nevén félelem) index is olyan szinteket ért el, melyekre 2011 óta szintén nem volt példa.
Az egyébként stabil fundamentumokkal rendelkező amerikai gazdaság részvénypiaca is kapott egy pofont a negyedévben. Az S&P 500 például 7 százalék körüli esést szenvedett el június vége óta, de a Dow Jones is 7,6 százalékot szakadt, ami a válság óta legjelentősebb esésnek számít. A német DAX-index 12 százalékkal került lejjebb, végül összehasonlításképp a BUX-index 4,6 százalékkal morzsolódott le.
Nyilván az sem segített, hogy az amerikai vállalatok 1,7 százalékos második negyedéves profitcsökkenésről számoltak be, és többen vágták vissza profitvárakozásaikat, mint ahányan megemelték.
A nyersanyagpiacok igen nagy részben felelősek az elmúlt időszak általános zuhanásáért. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 50 dollár alá esett az elmúlt 7 év legmagasabb OPEC kitermelése mellett, de a platina például 15 százalékot szakadt, míg a réz hat éves mélypontot érintett. Nem mellékesen a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya és a nyersanyagpiac egy titánjának számító Glencore adósságválsága egyaránt negatív hatással volt az általános helyzetre.
A kötvénypiac szintén nem tudta kihúzni magát az eséshullám alól. A Bank of America Merrill Lynch Global Corporate & High Yield Indexe (vállalati kötvény) a legnagyobb éves bukása felé halad 2008 óta, ezzel párhuzamosan a hozamszintek 2012-es csúcsokat közelítenek. Az állampapírok 1,4 százalékot hoztak egy olyan környezetben, amikor egyre nagyobb az étvágy a menedéknek számító eszközökre.
Mindennek következtében a világ egyre jobban figyel a nagy jegybankokra, melyek az elmúlt években masszívan stimulálták a piacokat. A legizgalmasabb kérdés egyértelműen az, hogy a Fed mikor és milyen ütemben emel kamatot a közeljövőben. Az amerikai jegybanknak nincs könnyű dolga, mivel látszólag igyekezne visszatérni egy egészségesebb monetáris politika útjára, a piaci turbulenciák azonban folyamatos nyomásként nehezednek a döntéshozókra.
Nem mellékesen az is nagy kérdés lesz a közeljövőben, hogy amennyiben folytatódik a jelenlegi volatilitás – különösen egy amerikai kamatemelési ciklussal párhuzamosan –, akkor az mekkora ütést mér majd az eddig igencsak hozaméhes befektetőkre. Egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek például a kockázatos bóvli kötvények, melyek korábban vonzóak lehettek az alacsony hozamkörnyezetben, amikor az árfolyamok egyre csak emelkedtek. Ráadásul sok esetben a kisbefektetők is a komolyabb kockázatú eszközök felé mozdultak el, hisz a bankban és egyéb kockázatmentes eszközökben tartott pénzük után semmit sem kaptak. Ez most akár erősen vissza is üthet.