Egy kontinens nagy lehetősége

Bármelyik magyar pincér vagy kocsmai pohárszedő megirigyelné a nigériai Kara település piacán ételt áruló fiatal nő ügyességét.

Afrika jövőjét a következő három évtizedben jelentősen meghatározza majd, hogy miként alkalmazkodik a gyors urbanizációhoz. A jelenség elsőre ijesztő is lehet, de amennyiben a földrész országai jól kezelik a helyzetet, fontos lépést tehetnek egy stabilabb és virágzóbb jövő irányába.

A következő 30 évben évente 22 millió ember költözhet Afrika városaiba – hívja fel a figyelmet Trevor Manuel, Dél-Afrika korábbi pénzügyminisztere és Felipe Calderón, Mexikó korábbi elnöke. A Project Syndicate-en megjelent írásukban hangsúlyozzák,

2050-re a kontinens teljes városi lakossága 1,34 milliárd fő lehet, ami háromszorosa a 2010-es mértéknek.

A trend egyébként az egész kontinensre jellemző, de különösen Afrika keleti és nyugati részére. Jó példa erre Nigéria legnagyobb városa, Lagos, amelynek lakossága a következő 15 évben elérheti a 25 milliót.

Bármelyik magyar pincér vagy kocsmai pohárszedő megirigyelné a nigériai Kara település piacán ételt áruló fiatal nő ügyességét. Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Az új városi populáció sikeres asszimilációjának előnyei erősek. A munkaerő általában sokkal produktívabb a városokban, és a városi terekben koncentrálódó lakosság nemcsak erősítheti például a szolgáltatói szektor piacait, de újakat is létrehozhat. A remény az, hogy Afrika nyersanyag-vezérelt gazdaságai ugyanúgy le tudják majd aratni az urbanizáció pozitív hozadékait, mint a saját idejükben Európa, Észak- és Dél-Amerika, illetve Kelet-Ázsia – jegyzik meg a szerzők.

Fejlődés ellenszélben

Erre azonban nincs garancia. A rossz hír az, hogy

az afrikai lakosság fele továbbra is napi 1,25 dollárnál kevesebből él,

és csupán 4 százaléknak jut 10 dollárnál több naponta, ami alapvetően megnehezíti például a felhasználói fizetésre alapuló infrastrukturális fejlesztéseket.

Ráadásul a helyi és a központi hatóságok viszonya is sokszor bonyolult egyes országokban, ami komplikálja például a vagyonkezelést, a földhaszonbérleti rendszerek működtetését vagy a pénzügyi források szervezését. Accra (Ghána fővárosa) éves, egy főre eső költségvetése például mindössze 12,5 dollár.

A dél-afrikai Fokváros egyik kedvelt célpontja a turistáknak. Forrás: Flickr/Craig D.

Az sem mellékes, hogy a gyors urbanizáció olyan korban megy végbe a kontinensen, amikor a klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők. Afrikában jelenleg is komoly problémákat okoz egyes helyeken a víz- és élelmiszerellátás, de a klímaváltozás bizonyos betegségek terjedéséhez is hozzájárul. A szerzők számítása szerint a városi infrastruktúrák hamarosan szintén érezni fogják a jelenség hatásait, és

a földrésznek 2050-ig évente 50 milliárd dollárjába kerülne a klímaváltozásra adott megfelelő válasz.

A nagy lehetőség

Látszólag borzasztóan nehéz a helyzet, mivel az urbanizáció és a klímaváltozás kérdéseivel egyszerre kellene megbirkóznia az egyébként sem könnyű helyzetben lévő kontinensnek. Mindazonáltal – hangsúlyozza az elemzés – Afrika helyzetét jelentősen segíti, hogy a városi környezetek komoly része még csak most épül ki. Vagyis a jövőbeni fejlesztések során Afrika élen járhat abban, hogy olyan magas produktivitású, fenntartható városokat alakítson ki, melyeket erősen támogatnak a technológiai innovációk.

A változás megkezdődött

Számos afrikai város elmozdult a költséghatékony és környezetbarát megoldások irányába.

Reagálva például a krónikus villamosenergia-hiányra és az alulfinanszírozott állami tulajdonú energetikai közszolgáltatókra, háztartások, vállalatok és kormányok egyre növekvő számban karolnak fel független helyi energiatermelőket. Ilyen sikertörténet az M-KOPA Solar esete, amely megbízható és megfizethető konstrukcióban kínál energiát, és igen gyorsan terjeszkedik szerte Kelet-Afrikában.

Bádogvárosként működő dél-afrikai hotel Forrás: Emoya.co.za

Hasonló fejlődés indult meg a mobilitás terén is – írják a szerzők. Miközben ugyanis az afrikai lakosság csupán 6 százaléka rendelkezik saját autóval, a városi infrastruktúrák erősen túlterheltek. Lagosban a lakosok 2007 és 2009 között összesen 3 milliárd órát veszítettek a forgalmi torlódások miatt. A nemrég bevezetett autóbusz-orientált közlekedési rendszer azonban, amely kijelölt sávokat biztosít a környezetbarát tömegközlekedési járműveknek, sokat javított a helyzeten – és hasonló programok állnak bevezetés alatt legalább 9 másik afrikai városban.

Remény és fejlődés

Az afrikai urbanizáció minden szempontból komoly fejlődési lehetőséget rejt magában a kontinens számára – foglalták össze a szerzők. Különösen akkor, ha a kormányok képesek túllépni a korlátokon és akadályokon. Mindemellett arra tudják használni a technológiai fejlődéseket, hogy a helyi igényeknek megfelelő munkahelyeket teremtsenek és fejlesztéseket hajtsanak végre.

Mindez már most kalkulálható anyagi eredményekkel is járna. A New Climate Economy kutatása szerint ugyanis

az alacsony széndioxid-kibocsátású városok globálisan 17 ezermilliárd dollár megtakarítást jelentenének 2050-ig.

Mivel pedig Afrika városi környezetének kiépítése még csak a következő 30 évben pöröghet fel igazán, ennek egy tekintélyes része a kontinensen realizálódhatna.