A Világbank csökkentette Kelet-Ázsia (Kínát is beleértve) növekedési előrejelzését. Míg idén 6,5 százalék, addig jövőre csak 6,4 százalék lehet a térség gazdasági bővülése, miközben korábban még mindkét évre 6,8 százalékot prognosztizáltak – írja a CNBC.
Részben ezzel is függhet össze, hogy a szervezet elnöke, Jim Yong Kim felvetette, meg kellene emelni a Világbank legfontosabb intézményének számító Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 253 milliárd dolláros tőkealapját. A téma bizonyosan napirendre kerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank héten zajló éves találkozóján.
Az emelés tervét azonban nem lesz könnyű átvinni, mivel a bank 188 tagja közül többen úgy gondolják, hogy a tőkeemelés helyett a jelenlegi forrásokat kellene jobban felhasználni a hitelkereslet növekedése közepette.
Az elnök tervéhez egyébként azt is hozzájárulhat, hogy egyre erősebb versenytársat jelent a kínai vezetésű Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB). Érdekes azonban, hogy pont Kína lett a tőkeemelés egyik vezető támogatója. Idén a kínai pénzügyminiszter arra tett javaslatot, duplázzák meg az AIIB 100 milliárd dolláros tőkealapját, ami nagyobb nyomást helyezhetne az Egyesült Államokra, hogy felpörgessék a Világbank tőkéjét – írja a Financial Times.
Kim, akit nem mellesleg az USA jelölt a Világbank élére, az Obama kormánytól is számíthat némi segítségre. Az Egyesült Államok és Kína elnöke ugyanis múlt hónapban, a Washingtonban tartott csúcstalálkozón kinyilvánították, hogy elkötelezettek a Világbank és regionális szárnyai „további megerősítésében”, hogy fokozzák a finanszírozási kapacitást. Kína emellett ígéretet tett, hogy jelentősen növeli pénzbeli hozzájárulását a Világbankban.
Jóllehet Kim célja, hogy a bank nagyobb részt vállaljon az ENSZ fejlesztési céljainak finanszírozásában, és ebben kaphat is jelentős támogatókat, az amerikai Kongresszus igen nagy falatnak ígérkezhet. Nancy Birdsall, a washingtoni Center for Global Development vezetője úgy látja, hogy ezt az akadályt nem lesz könnyű megugrani, főleg, hogy a Kongresszus még az IMF 2010-es monetáris kvótarendszer reformját sem fogadta el. „Nehéz a Kongresszus elé állni olyan pénzekért, melyeknek egy kicsit nemzetközi szaguk van” – hangsúlyozta Birdsall.
A bank vezetése mindemellett arról is értekezik, hogy a hitelezési szabályok könnyítésével lehetővé tegye a világ legszegényebb országait támogató Nemzetközi Fejlesztési Társulásnak (IDA), hogy erőteljesebben használhassa fel 50 milliárd dolláros forrásait.
Kim vezetése alatt a Világbank egyébként már megkezdte az IBRD hitelezési szabályainak enyhítését, amikor idén levitte annak saját tőke-hitel arányát 25,1 százalékra a 2011-es 28,6 százalékról.
A Világbank részvényesei utoljára 2011-ben döntöttek tőkeemelésről, elfogadva egy 7 éves tervet, amely az IBRD jegyzett tőkéjének 87 milliárd dolláros bővítését jelenti. A gazdag országok emellett további 26 milliárdot adtak az IDA-nak az utolsó finanszírozási körben, hogy az 2017 végéig fedezhesse a hitelezését.