Háromszoros pénzt szedtek be, másra költötték

Háromszor annyi pénzt szedtek be a nagykőrösiektől csatornázásra, mint amennyire szükség lett volna, a különbözetet viszont nem adták vissza. Az önkormányzat a pluszpénzt útépítésre fordította, erről azonban az embereket nem tájékoztatták. Az építésekre egyébként a polgármester nászához köthető cég kapott felkérést.

Visszakövetelik a pénzüket azok a nagykőrösiek, akik éveken át fizettek rendkívüli adót csatornázásra, az önkormányzat azonban annak egy részét útépítésre költötte. Czira Szabolcs nagykőrösi polgármester a Hír TV-nek azt mondta, hajlandó lenne kifizetni a lakosokat. Az útépítést egyébként a polgármester egy rokonhoz köthető cég végezhette, a céget meghívásos pályázattal választották ki.

Három éve aktív

Nagykőrösön 2007-ben jött létre a víziközmű-társulat, azzal a céllal, hogy felújítsák a város csatornarendszerét. Nem sokkal később egy állami pályázaton vettek részt: a pályázat arról szólt, hogy az állam EU-s pénzből a beruházások 85 százalékát kifizeti. Ahhoz, hogy a pályázat aktiválódjon, és elinduljon a költségek kifizetése,

az önkormányzatnak előbb össze kellett gyűjtenie a 15 százalékos önrészt.

Útépítésre ment el a csatornára összegyűjtött pénz egy része (a kép illusztráció) Forrás: MTI/Jászai Csaba

A beruházás 2007-ben el is indult, a helyiekre pedig kivetették a rendkívüli hozzájárulást, ami miatt eddig házanként több mint 200 ezer forintot fizettek be. 2012-re össze is gyűlt az önrész, valamint ekkor fejeződtek be a munkálatok a csatornákon. Ezután az állam elindította a támogatás kifizetését.

Nem tájékoztattak

Csakhogy 2013-ben az állam megállapodott Nagykőrössel a pályázati szerződés utólagos módosításáról: a megállapodás értelmében

az állam már a költség 95 százalékát vállalta át,

az eddig beszedett önrész kétharmadát visszautalta a városnak. Az így felszabadult 10 százalékos önrészt azonban az önkormányzat nem az embereknek utalta vissza, hanem útépítésre fordította.

Az érintettek jó része ezt sérelmezte, ahogy azt is, hogy erről semmiféle tájékoztatást nem kaptak. „Sem az ingyenes önkormányzati lapban, sem máshol

nem közölték, hogy az önrész kétharmadát átvállalta az állam, és azt sem, hogy azt útépítésre költik”

– mondta az Origónak Révay György nagykőrösi lakos. Bár a közgyűlés megszavazott egy rendeletet, ami alapján elindult az útépítés, Révay szerint ez szintén csak utólag derült ki, ráadásul a tervezetet olyan módon fogalmazták meg, hogy nem derült ki belőle: az útépítést a csatornázásra beszedett önrészből végzik.

Az útépítésről szóló határozati javaslat szerint a csatornázáshoz kapcsolódtak az útépítések Forrás: Origo

A lakók fizethetik meg

Zágráb Nándor önkormányzati képviselő, a Jobb Nagykőrösért civil szervezet vezetője kérdésünkre megerősítette, hogy a képviselők számára sem volt teljesen világos, hogy az útépítést milyen forrásból finanszírozzák, szerinte az ellenzéki képviselők egyáltalán nem tudtak arról, hogy az önerő-támogatást használják fel útépítésre.

Mint mondta, az önkormányzat a mai napig nem hozta nyilvánosságra az eredeti, illetve a módosított szerződést, az eddig ismert részleteket kizárólag az önkormányzat költségvetési beszámolóiból ismerhetjük. Zágráb Nándor azt mondta, miután megnéztek más városokkal kötött hasonló szerződéseket, elképzelhető, hogy az önkormányzat szerződésszegést valósított meg, mivel

a hasonló szerződések általában tiltják, hogy az önrészt másra fordítsák.

Ennek ellenére nem tesz feljelentést. „Nem az a célunk, hogy az állam visszavegye ezt a pénzt, hanem hogy fizessék vissza a pénzt a víziközmű-társaságnak, akik pedig számoljanak el a lakossággal” – mondta.

Révay György szintén tart attól, hogy az önkormányzattal visszafizetteti a pénzt az állam, szerinte ha ez megtörténne, az nagyon súlyos anyagi terheket róna a lakosságra, hiszen a költségeket végső soron nekik kellene megfizetniük.

Utólag módosították

Czira Szabolcs nagykőrösi polgármester a Hír TV-nek azt nyilatkozta, hajlandó lenne összesen 250 millió forintot visszafizetni a nagykőrösieknek. Elmondta azt is, szerinte az útépítés jogszerű volt, hiszen

az önkormányzat minden képviselője megszavazta az erről szóló rendeletet.

Beszélt arról is, hogy a rendelet értelmében az útépítések „a Nagykőrös város szennyvízkezelésének fejlesztése című pályázathoz kapcsolódó rehabilitációs feladatoknak” minősülnek, ezért jogszerű volt erre költeni a csatornarehabilitációra összegyűjtött pénzt.

Czira Szabolcs szerint jogszerű volt az önrészből építeni az utakat Fotó: Polyák Attila - Origo

Zágráb Nándor viszont úgy véli, a pénz elköltéséről nem dönthetett volna az önkormányzat, mert nem a saját pénze volt, hiszen az önkormányzat nem adott önerőt a beruházáshoz.

Pályáztatás nélkül

További érdekesség, hogy a kifogásolt útépítést nyilvános közbeszerzési pályázat nélkül nyerte meg két cég: hármat a Tief Terra, egyet pedig a Sutus Bau nevű vállalkozás.

Ugyan az útépítések költsége túllépte azt a határt (a teljes összeg közel 600 millió forint volt), amely felett már kötelező lenne nyílt közbeszerzést kiírni, erre nem került sor, ugyanis a beruházásokat „négyfelé vágták”. A megépítendő utak egy-egy negyedét külön pályázatok keretében rendelték el.

Rokoni szál

A három tendert megnyerő, Svájcban bejegyzett Tief Terra Kft.-ről a Figyelő korábban azt írta, nem lehet tudni, kik a cég tulajdonosai, azt viszont igen, hogy többször együtt dolgoztak a Duna Aszfalttal.

A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László rokoni kapcsolatban áll a nagykőrösi polgármesterrel,

Szíjj László Czira Szabolcs násza, vagyis a polgármester fiának a felesége Szíjj László lánya.

Az M43-as autópályát is a Duna Aszfalt építi Forrás: dunaaszfalt.hu

A negyedik tendert egy kevésbé ismert cég, a Bugacpusztán bejegyzett Sutus Bau nyerte el. Helyiek szerint ez a cég is Szíjj Lászlóhoz és a Duna Aszfalthoz köthető: egy, a nagykőrösi Heti Hírekben megjelent olvasói levél szerint azokon az útszakaszokon, amelyeket elvileg a Sutus Bau épített, szintén a Duna Aszfalt overalljait viselő munkások dolgoztak. Az értesülést két helyi forrásunk, Révay György és Zágráb Nándor is megerősítették.

"Nemtelen vádak miatt" nem indult

Kérdésünkre, hogy miért volt indokolt a beruházás négy részre bontása, Czira Szabolcs azt válaszolta, "az útépítésekre a szakmai előkészítések, a hatósági közreműködések, a szakszerű döntéshozatali eljárások (mint például közbeszerzéssel) az egyéb (például: évszakok, közlekedési) szempontok figyelembevételével, optimálisan röviden és ütemesen kerül sor.

A polgármester tagadta, hogy a rokoni szálak miatt favorizáltak volna cégeket a pályáztatáskor. "Általánosságban a rokoni kapcsolat egyáltalán nem játszik szerepet a munkám során,

mindig is a szakmaiságot tekintem a feladatok alapjának"

- mondta. A Duna Aszfalttal kapcsolatban hozzátette, a cég az egyik tenderen sem nyert, még csak nem is indult. Megjegyezte, "a jelzett kiváló vállalkozás sajnálatos módon a nemtelen vádak megelőzése érdekében szinte teljesen tartózkodik a nagykőrösi építések tendereitől". Elmondta azt is: nem tud arról, hogy az útépítéseket végző vállalkozásoknak közük lenne a Duna Aszfalthoz.