Most csütörtökön indul a tüzijáték, hisz az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart, és Mario Draghi jegybankelnök már korábban igen magasra emelte a lécet: az októberi találkozó alkalmával egyértelműen utalt arra, hogy az év utolsó hónapjában újabb monetáris lazításról dönthetnek, amibe akár egy újabb kamatcsökkentés is beleférhet.
Az Equilor szerint komplex
monetáris lazítási csomag érkezhet, mivel a deflációs fenyegetettség és a lassan élénkülő gazdaság mellett az egység megbomlásnak rémét vetíti előre
a strukturális problémák halmaza, amely a görög válsággal kezdődött. Jobbra tolódó periféria a keleti és nyugati végeken, részleges határszigorításokra (kis-Schengen) vonatkozó új elképzelések, menekülthullám, amely politikailag megosztja Európát és erős külső fenyegetettség, terrorizmus jellemzi a mostani időszakot. A legfontosabb a központi bank számára most az infláció élénkítése és a bankrendszer stabilitása. Éppen emiatt egy újabb monetáris lazítás tovább gyengítheti majd az eurót és az euróban elszámoló vállalatok érdekei háttérbe szorulnak.
A piac jelenleg úgy gondolja, hogy a betéti ráta további 10 bázisponttal mínusz 0,3 százalékra csökkenhet. De a március óta érvényben lévő kötvényvásárlási program kiterjesztésére is számítanak az elemzők: vagy megnövelik a mostani 60 milliárdról 75 milliárdra a havi vásárlási keretösszeget, vagy kitolják a program lejárati idejét 2016 szeptemberéhez képest. És ezek mind be is vannak árazva a piaci árfolyamokba (akár az EUR/USD devizaárfolyamba is), így ha nem hozza a vártat az EKB, akkor az csalódásba mehet át, akár jelentősebb euró erősödést hozva.
A korábbiaknál nagyobb figyelemmel kell most kísérnünk a december 10-én tartandó svájci kamatdöntést is. Thomas Jordan már néhány hete megkezdte a piac tesztelését nyilatkozatokkal, frank-gyengítő kommunikációval. Arra hívta fel a figyelmet, hogy
a frank gyengítése érdekében beavatkozhat a jegybank,
és kiemelte, hogy a jegybank devizaeszközeinek értéke az elmúlt 4 évben 566 milliárd frankra nőtt, tehát megduplázódott. Ráadásul egyre érdekesebb helyzetbe sodródik az SNB, hisz ha az EKB újabb lazító csomagról dönt, az akár újabb felértékelődési nyomás alá helyezheti a frankot (amit a svájci jegybank amúgy sem néz jó szemmel), újra felerősítve a menedékvaluta státuszát. A svájci jegybank számára az utolsó lehetőség lehet ez a várt amerikai kamatemelés bejelentése előtt.
Mindenesetre a piac egyelőre az SNB kedvére tesz, hisz a január közepén feladott EUR/CHF 1,20-as árfolyamküszöb és a sokkoló frankerősödés után kezd helyreállni a rend, hisz az EUR/CHF az 1,09-1,10-es szint közelében jár, az USD/CHF árfolyam pedig magasabban van már, mint az év eleji beavatkozás idején.
Mit tehet ebben a helyzetben december 15-én a magyar jegybank? Interjúkból világossá vált, hogy jó esélye van annak, hogy a decemberi inflációs jelentésben a GDP előrejelzéseket lefelé fogják módosítani. Véleményünk szerint további redukció várható az infláció tekintetében is. A két európai kamatdöntő ülés után, de még a Fed előtt a magyar jegybanknak el nem halasztható esélye lesz december 15-én, hogy az új egyensúlyi helyzetre reagáljon. Ennek az elképzelésnek felel meg az a jegybanki nem hivatalos kommunikáció, amely a nem konvencionális jegybanki monetáris lazító intézkedések bevezetését decemberre datálta - írja az Equilor.
Európa ezek után felkészülve várhatja a Fed ülését december 15-16-án, amelyet sajtótájékoztató és a szokásos makrogazdasági előrejelzések módosítása is követ majd. A várakozások szerint megkezdődik a kamatemelési ciklus (a határidős árazások szerint 70 százalék a szigorítás valószínűsége), amelynek pályája óvatos és fokozatos lesz majd, nem okozva kezdetben nagyobb megrázkódtatásokat a részvénypiacok számára. Ha megtörténik a lépés, utána igazából egy érdekes kérdés marad: milyen ütemben emelik majd a kamatot. A piac ezzel kapcsolatban a leginkább megosztott, hisz egy és négy közötti kamatemelés között szóródnak az elemzői várakozások 2016-ra.