A közgazdászok 56 százaléka gondolja azt, hogy a britek EU-ból való kilépése (Brexit), és az erről szóló népszavazás hatásai jelenthetik a legfontosabb kockázati tényezőt az Egyesült Királyság számára 2016-ban – derül ki a Bloomberg által megkérdezett 23 elemző véleményéből.
A fenti eredmény úgy oszlik meg, hogy 43 százalék tette első helyre magát a kilépést, és 13 százalék a népszavazás közeledtéhez kapcsolódó kockázatokat. Ráadásul azok, akik nem a Brexitet jelölték meg elsőnek, 39 százalékban második helyen említették a kilépés veszélyeit.
Jóllehet David Cameron miniszterelnök még nem jelölte ki a népszavazás pontos dátumát, az akár 2016 közepén (de legkésőbb 2017 végén) is eljöhet. Egy esetleges kilépés amellett, hogy hatással lenne a font árfolyamára és a brit állampapírokra, mindenfajta gazdasági és kereskedelmi megegyezést is újraírhat. Ennek következtében pedig
a külföldi vállalatok is feltehetik a kérdést, hogy bölcs dolog-e az Egyesült Királyságban befektetni.
A jövő évre nézve a legfontosabb kockázatot a befektetői hangulat jelenti – mondja Azad Zangana, a Schroders Investment Management közgazdásza. A külföldi közvetlen befektetéseket ugyanis visszafoghatják mindaddig, amíg nem tisztázódik Nagy-Britannia és az EU viszonya –teszi hozzá.
A közgazdászok harmadik helyen a gyenge világgazdasági növekedést jelölték meg. Az OECD egyébként éppen a múlt hónapban vágta vissza a globális növekedési előrejelzését, mivel a szervezetnél úgy számolnak, hogy a feltörekvő piaci országok nehézségei átgyűrűzhetnek olyan fejlett gazdaságokba is, mint Németország vagy Japán.
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a font volatilitása a múlt héten május óta nem látott szintre ugrott, miután Cameron bejelentette, hogy lendületesen haladnak a tárgyalások egy újfajta brit EU-tagságról. Amennyiben megszületik a megállapodás, amelyre a február 18-19-i EU-csúcson kerülhet sor, akkor a miniszterelnök beindíthatja a jogi eljárást, majd
akár négy hónapon belül jöhetne a népszavazás.
Erősen növeli a bizonytalanságot, hogy nem világos, mi fog történni. Se azt nem lehet ugyanis tudni, hogy Cameron miben állapodik majd meg az EU vezetőivel, se azt, hogy fognak-e szavazni a britek a közeljövőben, vagy nem – hangsúlyozza Dan Hanson, a Bloomberg Intelligence elemzője.
A közvélemény-kutatások ráadásul igencsak következetlen eredményeket mutatnak. Míg két telefonos felmérés azt hozta ki, hogy 21 és 17 százalékponttal vezetnek a bennmaradást támogató szavazatok, addig két online kérdőív szerint a vélemények fej fej mellett állnak. Mindenesetre a skót függetlenségi referendum példájából valószínűsíthető, hogy
a piaci zavarok erősödni fognak, ahogy a népszavazás közeledik.
Amellett, hogy a Brexit témája messze a legfontosabb a közgazdászok szerint, a többi helyen olyan kockázati tényezők futottak be, mint az ingatlanpiac, a terrorizmus, az eszközbuborékok, valamint a folyó fizetési mérleg hiánya. Érdekes azonban, hogy az olyan nagy globális témák, mint a likviditás hiánya, az amerikai elnökválasztások vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése egyáltalán nem kaptak szavazatot.