A tőzsde vezérigazgatója határozatban kötelezte a kibocsátót, hogy a felfüggesztést kiváltó okkal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatását a tőzsdei szabályoknak megfelelően tegye közzé. A határozatban jelezték, hogy amennyiben a kibocsátó értékpapírjainak kereskedését befolyásoló információ a felfüggesztés fenti időtartamának vége előtt a tőzsdei szabályoknak megfelelően nyilvánosságra kerül, úgy a BÉT vezérigazgatója a kibocsátó törzsrészvényeinek kereskedését határozattal visszaállíthatja.
A felfüggesztésről szóló határozatban szereplő indoklás szerint az FHB arról tájékoztatta a BÉT-et, hogy jelenlegi információi szerint a következő napok során olyan döntésekről kíván tájékoztatást közzétenni, amelyek
az FHB által kibocsátott értékpapírok árfolyamát jelentős mértékben befolyásolhatják,
erre tekintettel kérelmezte részvényei kereskedésének fentiek szerinti felfüggesztését.
Az FHB ma közgyűlést tart,
amelynek napirendjén egyebek mellett az is szerepel, hogy az igazgatóság felhatalmazást kap a következő két évre az alaptőke 67,5 százalékos - legfeljebb 4,45 milliárd forinttal történő - felemelésére, a 2015. szeptember végi szinthez képest.
A jelenleg érvényes, a 2014 tavaszi közgyűlésen kapott tőkeemelési felhatalmazás ennél kisebb összegre, 1,65 milliárd forintra szólt, ami az alaptőke 25 százalékát jelenti. A tőkeemelés megvalósulhat törzs-, vagy akár elsőbbségi részvények kibocsátásával is.
A nagyobb összegű tőkeemelési lehetőséget a piaci és szabályozói környezetváltozásokkal indokolja az FHB.
Ezek közé tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények kalkulációjára vonatkozó szigorúbb számítási módokat vezet be.
Emellett a 2015 júniusában elfogadott Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) bevezetése miatt új üzleti lehetőségek nyílnak a jelzálogbank klasszikus alaptevékenysége, a refinanszírozás számára. Az FHB arra számít, hogy a takarékszövetkezeti integrációba tartozó társaságokon kívül a hitelintézeti piac más szereplői számára is nyújthat refinanszírozást.