"Összességében vonzóbb lett az export a hazai cégek számára, mint amilyen a korábbi időszakban volt, azonban továbbra is strukturális és szemléletbeli átalakulásokra van szükség ahhoz, hogy a hazai export stabilan versenyképes legyen" - mondta Gyurácz Németh Iván, a hazai cégek külpiaci megjelenését támogató M27 tanácsadócég partnere egy szakmai rendezvényen.
A szakember szerint a hazai kkv-szektornak továbbra is csak egy töredéke exportképes, a külföldi terjeszkedéshez pedig csak nagyon kevés cégnél van meg a megfelelő hozzáállás és szakértelem.
A szakmai kerekasztal résztvevői szerint az exportpiacot némileg átrendező két aktualitás a svájci frank "elszabadult" árfolyama illetve az orosz embargó főleg áttételesen érinti a hazai cégeket, igaz a hatásuk még így is érezhető.
"Szerencsére a hazai termelő kkv-k svájci frank kitettsége nem túl nagy, hiszen az EU-n belül jellemzően euróban, azon kívül pedig dollárban történnek az elszámolások" - mondta Kovács Viktor a Budapest Bank kisvállalati ágának értékesítéstámogatási vezetője.
Az érezhető hatások is jellemzően közvetettek, és a probléma sokkal inkább az olyan piacok vásárlóerejében keresendő, amelyek a hazainál jóval nagyobb kitettségűek (például Horvátország, Szlovákia vagy Szerbia).
Az itt svájci frankban eladósodott cégek ugyanis az árfolyamváltozás hatására sokkal kevésbé likvidek, a vásárlóerejük megcsappan - ez pedig már a velük kapcsolatban lévő magyar cégekre is negatív hatással lehet.
A másik fontos hatás az orosz piacok "kiesése". "Hallunk olyan kerülőutakról, ahol a gazdasági szükségszerűségek felülírták az orosz embargó elvi korlátait - Szerbián, Beloruszián vagy éppen Svájcon keresztül -, az orosz piac ugyanakkor továbbra is nehezen elérhető, amely főleg az agrárium számára fonots érvágást jelent" - magyarázta Kárpáti Gábor, a Coface tanácsadócég magyarországi országmenedzsere.
A szakemberek szerint azonban az aktualitásoknál sokkal komolyabb nehézségek állnak a hazai kisvállalatok előtt, amikor a külpiaci megjelenés mellett döntenek.
"Nem a kapacitás a probléma, hanem hogy nincsen sales és marketingtudás" - mondta Gyurácz Németh Iván.
A HITA legújabb felmérése szerint mindössze minden negyedik cégnél van piacépítéssel foglalkozó ember. Pedig a cél az lenne, hogy például ne a műszaki hátterű tulajdonos-alapítóknak kelljen az eladás nehézségeivel foglalkozniuk.
"Azt szoktuk mondani, hogy mi a szakik országa vagyunk: egy műszaki hátterű vállalkozó úgy fogja eladni a termékét, hogy szétcsavarozza, és megmutatja, hogy milyen szépen van összeforrasztva, pedig a vevőt jó eséllyel sokkal inkább az érdekli, hogy hogyan kell használni az eszközt, és hogy melyik problémájának a megoldásában lesz majd segítségére" - illusztrálja példával Gyurácz Németh Iván.
A szakember szerint sokszor a hazai támogatási rendszer sem a megfelelő dolgokra jelentett ösztönzést: "a kkv-k nem tudják a saját hajuknál fogva kihúzni magukat abból a helyzetből, amiben vannak, támogatásra tehát szükség van. Ezeknek a támogatásoknak azonban sokkal inkább egy mankóra, nem pedig egy lélegeztetőgépre kellene hasonlítaniuk" - mondja Gyurácz Németh Iván, aki szerint az elmúlt években sajnos inkább ez az utóbbi példa volt elterjedt.
A nemzetközi terjeszkedésnél a know-how és a finanszírozás egyaránt fontos szempontot jelentenek. "A legtöbb kkv-nál nincs meg a tudás hogy hogyan kell új piacokra belépni" - mondja Kovács Viktor, aki szerint az új - akár a Budapest Bankon keresztül is igényelhető exim-hiteleknek egy fontos jellemzője, hogy a finanszírozás mellé szakmai segítséget, tanácsadást is tudnak biztosítani.