Egy üzlet, ami veszteséges, de Orbán barátainak bejött

Valamiért megéri ma Magyarországon olyan futballcsapatokat működtetni, amelyek nemhogy profitot nem hoznak a tulajdonosoknak, de veszteséget termelnek. Orbán Viktor miniszterelnök több jó barátjának is megéri, hogy évente öntik a százmilliókat a klubjaikba. Úgy tűnik, nekik van igazuk. De miért?

Garancsi István (Videoton FC), Leisztinger Tamás (Diósgyőri VTK), Matyi Dezső (Pécsi MFC), Mészáros Lőrinc (Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia), Szima Gábor (Debreceni VSC) – néhány jól menő milliárdos, akik

a labdarúgás világában is kipróbálták magukat tulajdonosként,

de nyugodtan hozzájuk vehetjük Magyarország leggazdagabb emberét, Csányi Sándort is, aki a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke. Nekik egész jól ment, megy a szekerük, de van ellenpélda is: Stadler József (Stadler) vagy éppen Tarsoly Csaba (Győri ETO) rácsok mögé került, igaz, erről nem feltétlenül a foci tehet.

Tarsoly Csaba belebukott a Quaestor-botrányba Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Pedig az NB I-es klubok az elmúlt években masszívan veszteségesek voltak – csak 2014-ben négymilliárd forintos hiánnyal zártak a klubokat működtető cégek.

NB I-es klubok mérleg szerinti eredményei
Create your own infographics

Szima Gábor ugyan már kiszállt a DVSC-ből, de a klubot nem hagyta ott, annak továbbra is ő az elnöke, a klubot működtető cég már fia, ifj. Szima Gábor tulajdona. Fehérváron és Diósgyőrben stadion épül – állami pénzből –, Felcsúton pedig már másfél éve átadták a Panchót.

A Debrecen 2014-ben kapott új stadiont Forrás: MTI/Oláh Tibor

A felcsúti akadémia pedig terjeszkedik tovább: egy hónapja a Puskás Akadémia tagadta, hogy megvenné az NK Osijeket, azonban a héten kiderült, hogy az elnökének, Mészáros Lőrincnek a cége, a Mészáros és Mészáros Kft. mégis bevásárolja magát az eszéki futballklubba. Egy horvát portál szerint a tranzakció mögött egyenesen Csányi Sándor OTP-je áll, azonban ezt a bank az Origo kérdésére cáfolta.

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának nem áll a szándékában, hogy más klubot vásároljon,

ilyen céljaink nincsenek” – közölte az akadémia az Origóval. Az ügyben kerestük Mészáros Lőrincet, hátha megtudjuk, miért is jó üzlet az eszéki fociba fektetni, azonban cikkünk megjelenéséig nem értük el.

Mészáros Lőrinc Horvátország felé terjeszkedik Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindenesetre a horvát tehetségekben biztosan jó pénz van: például Alen Halilović 2014-ben, 18 évesen szerződött a Dinamo Zagrebtől a Barcelonához 2,2 millió euróért, ami több mint 600 millió forintnak felel meg. Szintén a spanyol bajnokságnál maradva, a Real Madrid kezdőcsapatába olykor két horvát játékos (Luka Modrić és Mateo Kovačić) is bekerül.

Csak a jegyzőkönyv kedvéért írjuk le, hogy Horvátország lakossága a Világbank adatai szerint alig több mint 4 millió fő. Ha Mészáros a horvát kalanddal csak egyetlen tehetséget megcsípne, akkor már lehet, hogy pénzénél is lenne a felcsúti vállalkozó.

Horvát tehetségek jöhetnek Felcsútra

Az a modell tűnik valószínűnek, hogy az eszéki klubnál is hasonló akadémiai rendszert hoznak létre, mint ami Felcsúton működik: Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a régióból begyűjtik majd a fiatal tehetségeket, az ügyesebbeket,

a jobbakat pedig áthozzák majd Felcsútra.

„A Manchester City is hasonlót csinál, csak a nagyságrendek mások” – mondta a szakértő, aki szerint

„sportközgazdaságilag jól indokolható ez a történet”.

Az viszont óriási kérdés, Mészároséknak lesz-e megfelelő szemük ahhoz, hogy felismerjék a tehetségeket. Az elmúlt évek kirakatcsapata, a Videoton – amely szoros kapcsolatban áll a felcsúti akadémiával – ugyanis az elmúlt évben több játékost is elkótyavetyélt: elég csak az oslói hősre, Kleinheisler Lászlóra vagy a lengyel élvonalba ingyen eligazoló Nikolics Nemanjára gondolni.

Belőlük már egyetlen forintot sem lát majd a klub,

pedig a válogatott csatár értékét már több mint 1 millió euróra becsüli a Transfermarkt – nem véletlenül, hiszen a Legia Warszawa mezében szinte akkor lő gólt, amikor csak akar: eddig 21 meccsen 21 gólig jutott a szerb származású támadó.

De akkor mégis mi motiválja a klubtulajdonosokat,

hogy egy (Magyarországon) eleve veszteségesen működő ágazatban tevékenykedjenek? Ha az NB I-ben masszívan veszteségesek a klubok, akkor ezek a tulajdonosok mégis miért nem szállnak ki a fociból? Miért éri meg pénzt önteni ebbe a magyar focinak nevezett feneketlen kútba?

Valamiért megéri Fotó: Origo

Két motivációt ismer a sportgazdaságtan:

• a profitmaximalizálást és
• a haszonelvűséget.

Dénes Ferenc szerint a kettő között nem az a különbség, hogy az egyik elv elviseli a veszteséget is – mert azt egyik sem viseli el. Ugyanakkor a haszonelvűség nem feltétlenül kíván profitot:

a tulajdonost jó érzéssel tölti el, hogy ott lehet a csapata meccsein,

bemehet az öltözőbe, a helyi közösség értékeli őt, megbecsülik – neki ezek miatt megéri működtetni a csapatot. Ez jellemzően a kisebb, falusi csapatokra igaz Magyarországon.

Az egykori öltözőkhöz vezető folyosó a bontás alatt álló Hidegkuti Nándor Stadionban Forrás: MTI/Illyés Tibor

Legkönnyebben kétféle tulajdonosi felfogást lehet megkülönböztetni a labdarúgásban:

• közvetlenül a futballklubba fektetnek pénzt, profitszerzés céljából,
• illetve vannak azok, akik a futball révén létrejövő járulékos üzletekből várják a profitot.

Utóbbi jellemző a magyar labdarúgásra, ugyanis

pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.

Mégis, ha a klub veszteségesen működik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonos befektetése nem térült meg. Szabados Gábor sportközgazdász korábban az Origónak a szinergiastratégiát említette példaként: ha a tulajdonos más vállalkozásokon keresztül tudja fedezni a csapat veszteségeit úgy, hogy

összességében az érdekeltségei nyereségesek, akkor az egész befektetése megtérülhet.

Például a saját vállalkozását népszerűsíti a klubon keresztül, reklámeszköznek használva azt, gazdasági kapcsolatokat, megrendeléseket szerez, vagy éppen politikai kapcsolatokat épít ki.

Nem sok klubnak sikerül

A piacról, illetve futballklubi mivoltából nem sok csapat tud nagy profittal működni: Dénes Ferenc szerint ezeket a klubokat jellemzően az amerikai sportipar termeli ki – ott ez elvárás. Európában a legjobb példa talán az Arsenal arra, hogy

a labdarúgást pusztán üzletként fogják fel a tulajdonosok,

és folyamatosan profitábilisan működtetik: nagy sztárokat szinte sosem szerződtetnek, és általában kevesebbet költenek új játékosokra, mint amennyiért igazolnak.

Az Arsenal a jó példa Forrás: AFP

Magyarországon a jegybevételekből, a tévés jogdíjakból, a játékoseladásokból, illetve az európai kupákban való szereplésért járó pénzdíjakból – mivel nem igazán jutnak el odáig a magyar klubok – nem tud rentábilisan működni egy magyar klub, a kiadásokat nem finanszírozzák a bevételek. Ilyenkor jön a képbe Dénes Ferenc szerint az, hogy

a járulékos üzletekből vajon megtermelhető-e a profit?

A klubtulajdonosi mivoltomnak van-e olyan hozadéka, hogy a veszteséget más gazdasági tevékenységekből tudom-e finanszírozni, tette fel a kérdést a közgazdász. Ezek a más tevékenységek lehetnek különböző (akár állami) megrendelések, koncessziók, szerződések.

Illusztris vendégek a Pancho Arénában: Orbán Viktor mellett Hernádi Zsolt Mol-elnök és Csányi Sándor MLSZ-elnök Forrás: MTI/Beliczay László

Dénes Ferenc a Gázszer FC történetét említette mint klasszikus példát: amint a tulajdonosnak elfogyott a piaca, ahol a főtevékenységét végezte, a csapat már le is húzhatta a rolót.

Meglepő, de a magyar futballbefektető profitorientált,

csak nem feltétlenül a futballon keresztül nyeri vissza a pénzét” – összegzett Dénes Ferenc, aki szerint ennek egyébként számos negatív tulajdonsága van a futballra nézve.

Csányi Sándor, Garancsi István és Orbán Viktor a Videoton egyik meccsén Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Bizonyosan Mészáros Lőrinc sem azért nyert el mostanában több száz hektárt a földárveréseken, mert jól teljesít a bajnokságban a Puskás Akadémia, és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. sem azért nyerte el a 2017-es vizes vb-re tervezett uszodakomplexum építését, mert tavaly megnyerte az NB I-et, de Csányi Sándor sem azért lett a leggazdagabb magyar, mert ő vezetheti az MLSZ-t. Mindenesetre lehet, hogy Simicska Lajosnak is inkább a fociba kellett volna ölnie a felesleges pénzét, és akkor minden másképp alakul.