Tévhit, hogy az alacsony olajár jót tesz a világgazdaságnak

An Iraqi labourer works at an oil refinery in the southern town Nasiriyah on October 30, 2015. South Oil Company (SOC) has raised production at Nasiriyah oil field from 40,000 barrels per day to between 65,000 and 70,000 barrels as it aims to reach 100,000 barrels by the end of next month. AFP PHOTO / HAIDAR MOHAMMED ALI / AFP / HAIDAR MOHAMMED ALI

Az alacsony olajár következtében fellépő megtakarítások az importőr országokban sokkal kevésbé segítik a világgazdaságot, mint amennyire az exportőrök szenvedése visszaveti azt. Egy friss számítás szerint éppen ezért a globális GDP egyértelműen vesztese a fekete arany beszakadásának.

Miután a héten a Standard & Poor’s leminősítette Szaúd-Arábiát, a High Frequency Economics vezető közgazdásza utánaszámolt, hogy milyen befolyással van a globális GDP-re a nyersanyagárak tartós esése. Carl Weinberg arra jutott, hogy a hiedelemmel ellentétben az alacsony olajár negatív hatása messze felülmúlja a pozitív hozadékokat – írja a MarketWatch.

A közgazdász véleménye szerint az olajár hordónkénti 100 dolláros esése mintegy

3200 milliárd dollárral csökkenti

csak a kitermelésből származó globális jövedelmet, ami a világ teljes GDP-jének 4,5 százalékát jelenti. Ebben pedig még nincsenek is benne az értékesítéssel, szállítással és feltárással kapcsolatos kiesések hatásai.

Jelenleg az amerikai benchmark nyersolajjal (WTI) 30-31 dollár körül kereskednek, vagyis nagyjából 76 dollárral a mindenkori csúcs alatt.

Kiesés és megtakarítás

Természetesen nem teljesen hibás azt feltételezni, hogy az olajfogyasztók számára az alacsony ár segítséget és előnyöket jelent – teszi hozzá Weinberg. Mindazonáltal a bökkenő globális viszonylatban abban rejlik, hogy míg az olajimportáló országokban ezeket a többletjövedelmeket komoly valószínűséggel félrerakják a fogyasztók, addig az exportőröknél a dolgozók feltehetően elköltenék a kiesett jövedelmüket. Vagyis – hangsúlyozza a közgazdász –

akár évtizedekbe is telhet, mire ezek a megtakarítások fogyasztássá alakulnak.

Más szóval, amennyiben a vásárlóerő átcsoportosul egyik országból a másikba, és a fogadó gazdaságban nagyobb a megtakarítási hajlandóság, akkor a globális GDP csökkenni fog. Vagyis, ha az olajimportőr országokban magasabbak a jövedelmek és az emberek nagyobb arányban takarítanak meg, akkor az összességben negatív hatással lesz a világ GDP-jére.

Az Aramco olajfinomító a szaúd-arábiai Dahranban Forrás: UIG via Getty Images/Myloupe

Az elemző ezt úgy érzékelteti, hogy amennyiben egy olajszektorban dolgozó nigériai munkás heti bére megfeleződik, az sokkal nagyobb negatív hatással lesz az ő fogyasztására, mint amennyire pozitívan befolyásolja egy Belgiumban élő fogorvos költéseit, ha ugyanekkora összeggel csökken a benzinszámlája.

Messze még a vége

A globális helyzet pedig a legkevésbé sem mondható fényesnek. A Brent olaj nagyjából 70 százalékot süllyedt a 2014-es 115 dolláros magasságához képest, míg az amerikai párja (WTI) hozzávetőleg hasonló mértékben zuhant a hordónkénti 107 dolláros értékről. Ez pedig természetesen komoly kihívásokat jelent az exportőr országoknak.

Miközben az OPEC-államok és Oroszország ezen a héten a kitermelés befagyasztásáról tárgyaltak, a leminősítések mellett Venezueláról kiderült például, hogy mintegy 200 dolláros olajárra volna szüksége költségvetésének kiegyensúlyozásához. Ráadásul az elemzők úgy vélik, hogy

még a kitermelés befagyasztása sem volna elég ahhoz, hogy érdemben csökkentse a globális túlkínálatot

az olajpiacon.