Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ha a jövő héten David Cameronnak sikerül újratárgyalni Nagy-Britannia EU-tagságának feltételeit, más tagországok, köztük Magyarország is előállhat saját, hasonló követeléseivel – Írja a Bloomberg. Vincenzo Scarpetta, a londoni Open Europe nevű, az uniós centralizációt ellenző szervezet tagja az amerikai lapnak azt mondta,
politika precedenst teremthet, ha Brüsszel érdemben reagál David Cameron aggodalmaira.”
Szerinte egy sikeres brit újratárgyalás akár egy az egész EU-t átalakító reformfolyamat kezdete is lehet.
Ahogy korábban írtuk, David Cameron brit miniszterelnök a jövő héten, Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel az Európai Bizottság elnökével, hogy megtárgyalják az Egyesült Királyság feltételeit az uniós maradáshoz. Cameron követeléseinek egy része az EU jövőjére vonatkozik, szeretné például, ha Brüsszel garanciát vállalna, hogy a britek megtarthatják a fontot, hogy a jövőben ne kelljen befizetniük az eurózóna országainak, például Görögországnak nyújtott segélycsomagokba, illetve,
hogy a brit parlament megvétózhasson EU-s direktívákat
– vagyis, hogy Nagy-Britannia kimaradhasson az „ever closer union”-ból, a folyamatosan centralizálódó, egyfajta szuperállammá váló EU-ból.
Cameron leginkább vitatott követelése egy tervezett brit törvényről szól. Eszerint a Nagy-Britanniába érkező EU-s állampolgárok csak négy éves munkaviszony után vehetnének fel szociális juttatásokat. Ezt eddig a brit parlament nem szavazta meg, mivel az általános vélekedés szerint
ütközik az EU egyik alapelvével, az Unión belüli szabad munkavállalással.
A döntés elsősorban a később csatlakozott keleti országokból, például Magyarországról érkező munkavállalókat érintené.
A törvényjavaslatot a magyar külügyminisztérium is ellenezte, Szijjártó Péter februárban azt mondta,
egy diszkriminatív szabályozás létrehozásában semmiképpen nem lennénk partnerek.”
Hozzátette ugyanakkor, vannak olyan követelései Cameronnak, amiket Magyarország is tudna támogatni, például a nemzeti parlament jelentőségének növelésére irányuló pont.
A Bloomberg szerint, amennyiben Cameron elér valamilyen eredményt, Magyarország is azok között az országok között lehet, akik a brit sikeren felmozdulva megfogalmazhatják saját követeléseiket. „Orbán Viktor miniszterelnök szívesen csökkentené az EU-s felügyeletet – vagy, ahogy ő mondja, beavatkozást – a belpolitikába, beleértve az ország gazdaságpolitikáját és a demokratikus intézmények helyzetét. Az ő célja lehet az is, hogy
az EU egy lazább szabadkereskedelmi övezetté váljon”
– írja a Bloomberg.
Magyarország a Bloomberg szerint azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol a kormányok fogalmazhatnak meg követeléseket az EU-val szemben. Más államokban, például Franciaországban külső nyomás nehezedhet a kormányokra, elsősorban ellenzéki, populista pártok felől.
A legnagyobb ilyen állam Franciaország lehet. John Springford a londoni Centre for European Reform elemzője szerint lényegében a franciákon múlik, elindul-e egy követelőzési hullám az EU-ban. Bár a Francois Hollande vezette francia kormány inkább integrációpárti, a közelmúltban igencsak megerősödött radikális jobboldali párt,
a Nemzeti Front arra kényszerítheti Hollande-ot, hogy a brüsszeli központosítás ellen
szólaljon fel.
Hasonló a helyzet Olaszországban is, itt viszont a Nemzeti Front szerepét Beppe Grillo baloldali, euroszkeptikus pártja, az Öt Csillag Mozgalom játszhatja el. Az EU reformjában egyébként az olasz kormányfő, Matteo Renzi is érdekelt lehet: egy interjúban nemrég a süllyedő Titanicon játszó zenekarhoz hasonlította az EU-t, és a brüsszeli bürokrácia csökkentéséről beszélt. Ugyanakkor Renzi több helyen
felszólalt az Eurozóna erősebb gazdasági integrációja mellett is
– ez az, amit sok más, euroszkeptikus, vagy efelé kacsintgató politikus a leginkább ellenez.
Különleges helyzetben van még Spanyolország: itt ugyanis nem az EU-ból való kilépése lehet a fő kérdés, hanem az ország egyben maradása.
A Brexit-törekvés reményt adhat a szeparatistáknak,
akik úgy láthatják, az EU elég rugalmas” – írja a Bloomberg. Vagyis, ha elindul az EU dezintegrációja, a függetlenségre törekvő Katalónia, vagy akár Baszkföld vezetői is delegációt küldhetnek Brüsszelve, benyújtva függetlenségi igényeiket. Erre utalt nemrég Carles Puigdemont függetlenségpárti katalán elnök, amikor azt mondta,
Cameron példája azt mutatja, hogy az EU képes alkalmazkodni a politikai realitásokhoz.”
Ahogy már az eddigiekből is látszik, bár több európai kormány is elégedetlen az EU jelenlegi állapotával, követeléseik gyakran kardinális kérdésekben különböznek. Ez lehet a fő akadálya a Vincenzo Scarpetta által jósolt reformhullámnak.
Ezek a különbségek még látványosabbak, ha a Kelet-Európai országokat nézzük. Finnország kormánya például éppen
olyan reformokat támogat, amelyek az EU-t a szuperállami lét felé mozdítanák.
Ennek nagyrészt gazdasági okai lehetnek: Finnország nettó befizető, a finn kormány pedig örömmel venné, ha Brüsszel szigorúbban járna el azokkal a tagországokkal szemben, akik túlköltekeznek, vagy nem tartják be az EU által előírt megszorító intézkedéseket.
Az új lengyel kormánytól ezzel szemben éppen az integráció elutasítására lehet számítani, különösen, ami a közös fizetőeszközt és a közös katonapolitikát illeti.
Dánia Nagy-Britanniához hasonló megegyezésben lehet érdekelt,
Cameronhoz hasonlóan megpróbálhatja korlátozni az EU-s munkavállalók lehetőségeit – ez azonban szembeállíthatja őket a kelet-európai tagállamokkal.
