A kormány már meglévő stratégiákhoz nyúlt a határozat szerint: a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát (S-Bahn koncepció), a Balázs Mór-tervet és a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót említi a határozat, de új fejlesztési javaslattal is előálltak.
A közlönyben megjelent határozat szerint egyelőre az alábbi közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket tervezi a kormány a 2024-es olimpiára:
A határozatban megjelent tervek nagyjából összhangban vannak a korábban már publikált megvalósíthatósági tanulmányban lévő javaslatokkal, illetve a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott helyszínkiválasztási javaslattal, ugyanakkor néhány korábbi fejlesztési ötlet egyelőre kimaradt.
A helyszínkiválasztási javaslatban többek között
is szerepelt a szükséges közlekedésfejlesztési elemek között. A helyszínkiválasztási javaslat szerint a helyszíneket egyébként két csoportba és ezeken belül hét klaszterbe osztották:
A fókuszpont az Olimpiai park területére esik, ott épülne fel a 60 ezer férőhelyesre tervezett atlétikai stadion, az olimpiai falu és több más versenyhelyszín is – erről bővebben itt olvashat.
A fővárosi közlekedésre egy másik tanulmány, a megvalósíthatósági hatástanulmány szerint
1900 milliárd forintot kellene költeni ahhoz, hogy Budapest képes legyen olimpiát rendezni
2024-ben. Az Origónak Takács Miklós, a Főmterv közlekedéstervezési igazgatója korábban azt mondta, hogy valószínűleg nem attól lenne hangos a világsajtó egy esetleges rendezést követően, hogy elsőrangú közlekedés volt Budapesten, de szerinte
a város kilenc év alatt fel tudna készülni a rendezvényre.