Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak:
Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír az elemzés készítői szerint a piaci szereplők számára.
A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70%), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69%) és gyorsaságával (68%) elégedettek. A termékek közül
a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát.
Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. A felmérés szerint az emberek 38 százaléka azért, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalékuk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük.
„Mindenképpen üdvözlendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben" – idézte a Deloitte közleménye Mérth Balázst, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős partnerét.
A Biztosítási Index alapján, korcsoport szerint a 18–29 év közöttiek, végzettség szerint a 8 osztály vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb a biztosítással nem rendelkezők száma, vagyis a biztosítóknak célszerű kiemelt figyelmet fordítani ezekre a társadalmi szegmensekre.
Régiós viszonylatban nincs komoly eltérés, családi állapot alapján azonban – a KSH adataival összevetve – egyértelműen az egyedülállók tekinthetők a leginkább alulbiztosítottnak.
A felmérés során megvizsgálták a keresztértékesítéssel kapcsolatos adatokat is. Az eredmények azt mutatják, hogy
az átlagos biztosításszám biztosítónként 1,5-re tehető,
míg az egy fogyasztó által átlagosan igénybevett biztosítási termék 1,8-as értéket mutat. Csupán a biztosítással rendelkezők 16 százaléka áll több biztosítóval is kapcsolatban. Ezek alapján egyértelműen a keresztértékesítési lehetőségek rejthetik a legkomolyabb potenciált a biztosítók számára. „Bár az ügyfelek megszólítása még így is komoly kihívást jelenthet, hiszen
a lakosság digitális érettsége alacsony: kommunikációban még mindig a hagyományos csatornák dominálnak,
az online tájékozódás és biztosításkötés jellemzően a fiatalok, magas jövedelműek és fővárosiak, illetve megyeszékhelyen lakók körében gyakoribb" – emelte ki Mérth Balázs.