600 tonnát képes felemelni a Siemens mülheimi gyárának egyik leglátványosabb eleme, a csarnokból a Ruhr-folyó fölé nyúló ipari daru. Összehasonlításképp, a budapesti Nagykörúton közlekedő Combino Supra villamosok tömege potom 69 700 kiló, vagyis
a mülheimi daru minden további nélkül elbírna belőlük nyolc darabot.
A folyó fölé nyúló daru a gyár egyik legnagyobb erőssége, mondta az Origónak Martin Grosse-Dresselhaus, a Siemens generátorokért felelős projektmenedzsere.
A daruval a gyárban készült berendezéseket egyszerűen hajóra lehet tenni,
a Ruhron és a Rajnán keresztül elérhető Rotterdam kikötője, onnan pedig az egész világ.
A folyókon sokkal olcsóbb szállítani a berendezéseket, mint vasúton, ráadásul a hajók sokkal nagyobb terhet bírnak el, a generátorokat és a gőzturbinákat, amiket Mülheimben gyártanak, ezért nem kell alkotórészekre bontani, egyben szállíthatók.
A gyárban jelenleg egy nagy egyiptomi megrendelésen dolgoznak. A Siemens három, kombinált ciklusú (gőz és gáz) erőművet épít, illetve több szélerőmű telepítését is tervezi Egyiptomban. Az erőművek első gázturbinái (ezek Berlinben készültek) már úton vannak Egyiptom felé,
a gőzturbinákat és a generátorokat Mülheimben gyártják.
Az első elkészült generátorokat március 16-án indították útjukra.
Az egyiptomi kormány mindent megtesz azért, hogy az arab tavasz után növekedési pályára állítsa a gazdaságot, az ipar az elmúlt években már nőni kezdett. Az ipari fejlődéséhez viszont áram kell, Kairó 8 milliárd euró (2481 milliárd forint) összértékben rendelt a Siemenstől.
Ez nagyságrendileg a paksi bővítés árának kétharmada,
Paks II. becsült költsége 12 milliárd euró lesz.
Kairónak minél előbb kellenek az új erőművek, a szerződést 2015 júniusában írták alá, tudta meg az Origo Sabine Thalertől, a cég gőzturbinákért felelős projektvezetőjétől.
Az erőművek kezdetben nyílt ciklusú gázerőműként fognak működni. Így már egy rövid építési időszak után képesek lesznek energiát előállítani, és kielégíteni a legsürgetőbb igényeket.
A gőzciklust ezt követően, már a működési fázisban építik ki,
ami egy erőmű teljes elkészülte után mintegy harmadával növeli a megtermelt energia mennyiségét.
A cég a világ legnagyobb kombinált ciklusú erőműveit építi fel Egyiptomban, az ország áramtermelő-kapacitása - beleszámítva az összes projektet - közel 50 százalékkal nő, az összmegrendelés pedig a Siemens történetének legnagyobbja. Az erőművek darabja 4,8 gigawatt kapacitású lesz, a szélerőművek kapacitása pedig 2 gigawatt.
Magyarországon a paksi atomerőmű kapacitása 2 gigawatt,
vagyis a Siemens nyolcpaksnyi kapacitást épít Egyiptomban.
Ami a Paks II projektet illeti, ha a Roszatom pályázatot ír ki az új blokkok gőzturbináira, azon a tenderen a Siemens részt fog venni. A magyar kormány arra törekszik, hogy a beruházás értékének 40 százalékában magyar cégek legyenek a beszállítók.
A Siemens és magyar leányvállalata konzorciumban szállítanák a nem nukleáris részhez a gőzturbinákat és az irányítástechnikát.
Többek közt a finn olkiluotoi erőmű épülő harmadik blokkjához is a Siemens szállította a gőzturbinát. Az a projekt évek óta csúszik, bár
a turbina a helyén van, csak gőz kell neki”
- mondta Jörg Dörner, a Siemens értékesítési részlegének vezetője.
Az ipari daru mellett a mülheimi gyár másik leglátványosabb eleme a tesztbunker. Egy gőzturbinában a lapátok hatalmas igénybevételnek vannak kitéve, ráadásul az egész forgórészt (a rotort) ki kell egyensúlyozni:
ha nincs egyensúlyban, működés közben vibrációk keletkeznek, amik repedéseket, végső esetben töréseket okozhatnak.
Az elkészült, fellapátozott rotorokat ezért betolják egy hatalmas betonbunkerbe, ahol 125-130 százalékos fordulatszámra pörgetve megvizsgálják, rendben működnek-e. Ha vibrációk lépnek fel, akkor súlyokkal egyensúlyozzák ki őket. A kiegyensúlyozás kicsit olyan, mint a fekete mágia, mondta Sabine Thaler.
Egy 100-120 tonnás rotor kiegyensúlyozásához néha elég egy pár grammos súly,
és a rezgés teljesen eltűnik.
A rotorok egy külső és egy belső házban forognak, a turbinaházak megakadályozzák, hogy egy lapáttörés esetén bármilyen sérült alkatrész veszélyeztesse a környezetet. A Siemensnél ilyesmire még nem volt példa, de
ha egy lapát eltörne, a turbina bedarálná magát, viszont az erőmű és a dolgozók nem lennének veszélyben.
A precizitás a generátorok összeszerelésénél is nagyon fontos. A generátorok ugyanazon az elven működnek, mint a hagyományos biciklidinamók, csak nem hüvelykujjnyiak, hanem több mint 10 méter hosszúak.
A forgórészt ipari daruval, esetenként napok alatt helyezik be az állórészbe,
az elemek véletlenül sem koccanhatnak össze. Ha összeérnek, megsérülhet a szigetelés, egy rövidzárlat pedig súlyos károsodást okozhat a generátorban.
A Mülheimben beépített turbinalapátok nagy része egyébként Budapestről származik, a magyar Siemens Késmárk utcai gyárából (itt írtunk róla bővebben). Magyar turbinalapátok dolgoznak a lauswardi kombinált ciklusú erőműben, nem messze a mülheimi gyártól.
Magyar lapátok, csapágyházak és magyar mérnökök által tervezett kondenzátorok lesznek az egyiptomi erőművekben is.
A kombinált ciklusú erőművekben az elégetett gáz egy gázturbinát hajt meg, a gázturbinából kiáramló forró égéstermékkel pedig gőzt hevítenek, ami egy gőzturbinát forgat:
A lauswardihoz hasonló gázerőművekre Németországban különösen nagy szükség van, mert a német energiamixben egyre nagyobb a részesedésük a megújuló energiaforrásoknak, mondta Martin Grosse-Dresselhaus. De
a nap nem süt, a szél pedig nem fúj mindig, ezért olyan erőművek kellenek, amik gyorsan be tudnak szállni a termelésbe,
ha arra szükség van. A gázturbinás erőművek ilyenek, nagyon rugalmasak, Lausward melegindítása csak bő fél óra.
Németország azért már kezd átesni a ló túloldalára a megújulók előtérbe helyezésével, tette hozzá Verle Viktor, a magyar Siemens Power&Gas ágazati igazgatója.
Minél nagyobb ugyanis az ingadozó megújulók részesedése az energiamixben, annál több energiát kell adott esetben gyorsan pótolni.
Németországban két-három alkalommal már kis híján komoly bajt okozott a nap- és szélerőművek termelésének hirtelen visszaesése.
Hogy egy országnak milyen energiamixet, milyen erőműveket érdemes választania, nagyon összetett kérdés. Például a modern, kombinált ciklusú erőművek nagyon hatékonyak (Lausward hatékonysága 61,5 százalék), de folyamatos gázellátásra van szükségük. Egy lauswardihoz hasonló erőmű
szén-dioxid-kibocsátása csak 23-31 százaléka egy átlagos széntüzelésű erőműének, de még mindig több százezer tonna évente.
Ezzel szemben egy atomerőművet, mint például Paks II-t, sokkal drágább és sokkal tovább tart megépíteni. Egy atomerőmű károsanyag-kibocsátása ugyan nulla, de a fűtőelemeket valahonnan be kell szerezni hozzá, az elhasznált fűtőelemeket pedig biztonságos tárolókban kell elhelyezni.
„Minden ország és régió más-más feltételekkel és kihívásokkal néz szembe a tekintetben, hogyan biztosítja saját energiaellátását (például a földrajzi elhelyezkedés, az energiaforrások rendelkezésre állása, gazdasági növekedés, az energiafogyasztás növekedése). Ahhoz, hogy az adott ország energiaellátása fenntartható legyen,
meg kell találnia az egyensúlyt a kínálat, a gazdasági hatékonyság és a klímavédelem szempontjai között”
– mondta Verle Viktor.