A teljes logisztikai szakma, a korábbi, 2007-2013 közötti időszakban, összesen 45,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből 116,92 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg. A Világbank kétévente készülő logisztikai teljesítményindexe (LPI): rangsorban első helyen Németország áll, Magyarország indexe 3,46 pont, idén a 40. helyről a 33. helyre lépett előre a két évvel ezelőttihez képest, azaz 7 helyett javított 2014-ben.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége közleményében rámutatott: a nemzetközi tranzit szállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló
logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik,
ezért fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a listán.
Egy-egy nagyobb üzlet megszerzésénél ugyanis nem csak az ipari/termelői képességek versenyeznek egymással, hanem igen hangsúlyosan a logisztikai képességek is. Csak azon országok logisztikai szolgáltatói képesek olyan fejlesztéseket előre elvégezni, amelyekkel utána komoly ipari/termelői üzleteket tudnak megszerezni, akik jelentős tőketartalékokkal rendelkeznek. Ez a tendencia már most látható Csehország, Lengyelország és Szlovákia logisztikai szolgáltatóinál.
"A korábbi évekhez hasonlóan feltétlenül
szükség van a logisztikai- és ipari parkos pályázatok által elnyerhető többletforrásokra,
olyan feltételekkel, amelyek teljesíthetők, érdemi fejlesztéseket tesznek lehetővé, szakmailag megalapozottak, figyelembe veszik a magyar logisztikai iparág sajátosságait, megfelelő nagyságrendű támogatással és struktúrában segítik a fejlődést" - írja az MLSZKSZ. A 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklus az utolsó olyan pénzügyi ciklus, amely keretében vissza nem térítendő EU-s forrásokkal lehet segíteni a magyar gazdaság erősödését.
„Egy ország versenyképességét összehangolt ipari/termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni. Ha ezen két elem közül a logisztika indokolatlanul hátrébb szorul, illetve másodlagos szerepet kap,
akkor az az ipari-termelői rész gyengítését fogja eredményezni már rövidtávon is.
Ezért a logisztikai piacon is jellemző a folyamatos fejlesztési igény és kényszer.” – monda Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
„Az MLSZKSZ az elmúlt évben három alkalommal nyújtotta be konkrét szakmai javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztérium számára a megjelenés előtt lévő pályázati kiíráshoz. A Szövetség reméli, hogy szakmai javaslatai érdemben beépítésre kerülnek majd a most készülő pályázati kiírásokba. A logisztikai iparág és az ország versenyképessége szempontjából rengeteg múlik 2016-on, így Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az idei év ne a logisztika éve legyen.”