Kiderült, hogy mit ért a kormány nullszaldós költségvetésen. Hát nem azt, hogy az állam nem költ többet, mint amennyit beszed.
Sőt a hiánycél 2,4 százalékra ugrott, amivel igazából egyre messzebb kerül az állam a valódi nullás költségvetéstől.
A kormány három részre bontotta az idei költségvetést, és az egyikben sikerült annyit beírni a bevételi és a kiadási oldalra is. Ennyit jelent csak a gyakorlatban a nullszaldó a kormány szerint. A valóság viszont 1200 milliárdnyi kis lépésre van a nullától.
A működési költségek részletezése után viszont még jön két másik táblázat. Az egyik a "Hazai felhalmozási költségvetés", a másik az "Európai uniós fejlesztési költségvetés". Ezek pedig együtt összesen 1166,4 milliárdos mínuszt mutatnak. Csakhogy képbe tegyük: ez olyan, mintha egy család azt mondaná, hogy pont kijönnek a fizetésből, mert kenyérre és lakbérre még elég a fizetésük. A plazmatévét meg megveszik hitelre. A végén persze ugyanúgy eladósodnak. Sőt a következő évben még a hitelt is fizetni kell az új tévé után.
A felhalmozási részt olyan projektek támogatása jelenti, mint a Városliget beépítése, Paks 2. Ebben a táblázatban látszik legjobban, hogy a működési költségek nullás végét csak számmisztikával hozták össze. Egész egyszerűen annyi áfabevételt írtak oda, amennyi kellett, hogy ellensúlyozza a kiadásokat. A többi beszedett áfa már ide került.
Az utolsó bontásban az uniós beruházások kiadásai vannak, amelyeket az uniós források ellentételeznek. Így jön ki az összesen 1166 milliárdos deficit.